Felismerés nélkül nincs probléma

 

Az előző posztban leírtam a tudatos problémamegoldás általános lépéseit, melyek közül az első, és az egyik legfontosabb lépés a probléma felismerése, azonosítása.

 

Felismerés nélkül ugyanis nincs probléma.

 

Mindannyian ismerünk olyanokat, vagy akár saját magunk is kerültünk már olyan helyzetbe, hogy egyszerűen nem (vagy túl későn) ismertük fel a problémát. Nem meglepő ez, a felismeréshez ugyanis  szükség van  egyfajta problémaérzékenységre.

A problémaérzékenység, a problémafelismerő képesség egyénenként változó. A különböző dolgokra különböző módon reagálunk, amit én problémának látok, az számodra egyszerű rutin feladatnak tűnhet és fordítva.

Ami azonban általánosságban elmondható,  hogy ami térben és időben „messzebb” van, kisebb (vagy nem létező) problémának tekintjük . A “nagy” probléma általában fontos, és sürgős az egyén számára, tehát azonnali beavatkozást, mielőbbi megoldást igényel.

 

Úgy  tartják, hogy “a probléma felismerése már fél siker”, mindenesetre  az nem kérdés, hogy  megoldáshoz, a “vágyott állapothoz”  mindenképpen közelebb visz. Persze nem mindegy, hogy hogyan történik a probléma azonosítása.

 

Hogyan lehet a problémákat felismerni?

 

Probléma azonosításának  4 módja létezik.

 

  1. 1. Kényszerítő nyilvánvalóság: amikor a valóság kényszerít a probléma létezésének a felismerésére.
  2. Például a sorozatos minőségi reklamációk egyértelműen “rákényszerítenek”  az adott termék minőségi problémájának a felismerésére.
  3. 2. Valóságszemlélet, ún. belső figyelmeztető”rendszerek” alkalmazása :  azaz ún. előrelátással észleljük a bizonyos jeleket. Erre jó példa lehet egy vállalkozás számviteli -pénzügyi rendszere, ami viszonylag  elég gyorsan felhívja a figyelmet a veszteség, a növekvő önköltség, vagy az árbevétel-csökkenés által jelzett problémára.
  4. De további példaként  említhetem a piac nyomon követését, a  piackutatást, mellyel feltárható keresletcsökkenésre  már észlelésekor azonnali lépéseket tehetünk.
  5. 3. Külső figyelmeztetés, külső forrásból származó felismerés: ide tartozik a versenytársak figyelése, a versenytárselemzés Illetve, amikor olyan valaki ismerteti fel a problémát, aki a rendszeren, vállalkozáson kívül áll.
  6. A  „szakmai vakság” esetén bizony jön egy “külsős” tanácsadó.
  7. 4. Problémakutatás: Apró eltérések felismerése, amikor is az a kiindulási elv, hogy a „dolgok nem lehetnek tökéletesek”.
  8. Ez főleg a megelőzés szempontjából érdekes.  Albert Einstein szerint ugyanis :

“Az okos emberek megoldják a problémákat, a zsenik pedig megelőzik őket”

 

Ha problémát okoz a problémafelismerés, ITT tudod felvenni velem a kapcsolatot.  🙂

 

 

Forrás:

Döntéselmélet

 

 

 

Tudatos probléma megoldás titka

 

A  problémamegoldást az egyik legfontosabb életkészségként tartják nyilván.

 

Te is tapasztalhatod, hogy napi szinten van szükséged erre a “tudásra”, ahhoz, hogy zökkenőmentesen működjenek a dolgok.

 

A tudatos problémamegoldás a spontán problémamegoldás ellentettje.

 

A probléma tudatos megoldása az én olvasatomban az, amikor tudatában vagyunk a problémának, a probléma elemzésének, feldolgozásának, valamint a megoldásnak.

 

 

A tudatos probléma megoldásnak 2 útja lehetséges.

 

  1. 1. Amikor egyetlen jó/optimális megoldást keresünk már ismert, korábban kipróbált, bevált módszerekkel
  2. Példa:

Az általad működtetett kávézóban a frissen sütött croissant zárás  után megmaradt darabszámát (selejt) csökkenteni szeretnéd a veszteség minimalizálása érdekében.

 

A probléma megoldásához vezető kérdés lehet ebben az esetben a következő:

 

„Hogyan tudom csökkenteni a megmaradó croissant darabszámot 5-ről 0-ra, a napi sütési mennyiségek, illetve a termékválaszték módosításával?”

 

Tehát meghatároztam a jelenlegi  állapotot(5 db „selejt”), és az ideális, azaz célállapotot (0 db „selejt”), illetve a kétféle (már ismert)  módszert a cél eléréséhez.

 

 Ezzel a tudatos probléma megoldási módszerrel lépésről lépésre haladsz a megoldás felé, és szinte mindig elérhető  (minimális) eredmény

 

 2. Nem csak egy „jó”, hanem minél nagyobb számú, kreatív megoldást keresünk, melyek közül adott esetben nem csak egy, hanem akár több is megvalósítható.

 

Ez a módszer tehát akkor hatékony, ha több megoldást szeretnél, és nincs definiálva a célérték. Ebben az esetben nyílt kérdés feltevése a célravezető.

 

Példa:

 

Az előző kávázós problémánál maradva a megoldáshoz vezető kérdés:

 „Hogyan érhetjük el a vevőknél, hogy több croissant fogyasszanak a kávé mellé?”

 

Az ilyen jellegű problémák megoldásánál jó technika lehet a brainstrorming (ötletroham), mely segítségével kreatív megoldások születhetnek.

 

A tudatos  problémamegoldás általános lépései

 

A problémamegoldásra vonatkozó kutatásoknak köszönhetően a problémamegoldásnak is létezik algoritmusa, mely alapján nehezebb szituációkban is képes leszel megtalálni a megoldást.

 

  • A probléma felismerése, pontos definiálása (ez sokaknál a legnehezebbnek tűnő feladat, egy külön posztot is megér)
  • A probléma megértése (ok-okozati viszony), elemzése
  • Megoldások létrehozása, a legjobb megoldás kiválasztása, (helyes-helytelen szétválasztása)
  • A megoldás alkalmazása, végrehajtása
  • Ellenőrzés (a célállapot elérésére vonatkozóan)

 

Hogyan tudod megtalálni a legjobb megoldást?

 

Egy adott problémaszituációban arra törekszünk, hogy megtaláljuk a legkedvezőbb megoldást, és a legjobb döntést hozzuk.

Ez gondolkodás nélkül nem megy, bármennyire is szeretnénk minél gyorsabban, minél könnyebben.

 

Ahhoz, hogy a problématérből a megoldástérbe juss, szükség van egyfajta problémamegoldó gondolkodásra, és gondolkodáslapú megoldásra, mely mögött releváns tudás rejlik.

 

Nagyon fontos tipp  a problémamegoldó gondolkodáshoz:

 

“Nem lehet megoldani a problémákat ugyanazzal a gondolkodással, amivel csináltuk őket.” (Albert Einstein)

 

Hibás problémamegoldó gondolkodás tünetei:

 

  • a hiányos, egyoldalú nézőpont,
  • hagyományos, bombabiztos módszerek keresése
  • a problémák megoldására alkalmazott esetleges, vagy véletlen módszerek.
Ha ezeket a tünetektől te is szenvedsz, és változtatni szeretnél, ITT tudod felvenni velem a kapcsolatot.

 

Ezerarcú problémáink

 

Nem az a kérdés, hogy lesznek-e problémáid, hanem, hogy hogyan kezeled ezeket.

 

Függetlenül attól, hogy, hány éves vagy, hol élsz, mivel foglalkozol, mindig is lesznek olyan időszakok, olyan helyzetek, amikor valamiféle problémával találkozol.

Szinte minden feladatunk, célunk problémának tekinthető, az egyszerű teakészítéstől a bonyolult, tudományos kérdésekig. De problémának tekintett helyzet a párválasztás, a pályaválasztás, de még a karácsonyi ajándék kérdése is.

A problémák, vagy annak nevezett helyzetek ezerszínű szivárványként szövik át a mindennapjainkat.

 

A probléma jelentkezhet a munkavégzés során a szakmai életedben, vagy a magánéletben. Van olyan, amelyik azonnali beavatkozást igényel, és olyan, amikor van idő „agyalni” a megoldáson.

Eltérő lehet aszerint, hogy képes vagy-e megoldani egyedül a meglévő tudásod, a rendelkezésre álló eszközeid birtokában, vagy külső segítségre van szükséged.

Az sem mindegy , hogy mennyire vagy érzelmileg érintett, hogy felismerd, valódi problémáról van-e szó.

A problémák relatív és szubjektív jellegéből adódóan egy-egy feladat az egyik ember számára probléma, a másik számára pedig nem.

A problémák egy része ismerős, többször is előfordul, más részével még egyáltalán nem találkoztunk korábban.

Aztán a probléma lehet jól definiált, és rosszul definiált, amikor a probléma megfogalmazása sem megy.

A problémáink ráadásul folyamatosan változnak, hiszen más jellegű problémákkal kellett megküzdenie a szüleidnek, mint neked, más jellegűekkel találkozik egy 6 éves gyermek és megint más típusú problémákkal szembesül pl. egy 46 éves felnőtt.

Mivel a problémák nagymértékben különböznek, más-más problémamegoldó viselkedést, problémamegoldó stratégiát igényelnek.

Számos módszer létezik, de érdemes előbb egy kicsit a probléma, mint definíció mögé nézni.

Mi a probléma?

 

Olyan helyzetet, amelyben egy bizonyos célt el akarunk érni, de a cél elérésének útja számunkra ismeretlen. A pszichológiai megközelítés szerint ez a probléma fogalma.

Más szóval minden olyan felmerülő kérdés, megoldandó feladat, amire nem tudjuk pontosan azonnal megadni a választ (megoldást), azt problémaként definiáljuk.

A Magyar Szinonima kéziszótár szerint „gond, nehézség, vesződség, bökkenő, akadály”.

Csupa olyan kifejezés, melyhez negatív érzést csatolunk. Ezért van az, hogy félünk a problémáktól, kerüljük azokat.

Feszültséget, másokban szorongást okoznak, melynek mértéke függ a probléma nagyságától.

Pedig valójában “csupán” egy olyan helyzetről beszélünk, ami már nem elégít ki egy bizonyos szükségletet.

A problémák ugyanakkor nem kímélnek, kizökkentenek egy megszokott, „jól működő” helyzetből, kilöknek a komfortzónából, cselekvésre kényszerítenek, mert természetüknél fogva a problémák megoldásra várnak.

A probléma megoldása az a tevékenység, mely a problémaállapotot megoldási állapottá, célállapottá alakítja, vagyis a jelenlegi állapotból egy ideális állapotba kerülünk általa.

A problémamegoldás lehet spontán, és lehet tudatos.

 

A spontán probléma megoldás az, amikor  hirtelen „bevillan” a megoldás. Heuréka!  🙂

Azonban erre vállalkozóként nem építhetsz, különösképpen az adott szakterület alapos ismerete nélkül, illetve anélkül, hogy foglalkoznál a problémával.

Ugyanis ennek hiányában az agyunk nem tudja a „háttérben”, a  tudat alatt  megalkotni a megoldást.

Ezért  javaslom, támaszkodj inkább a tudatos problémamegoldásra, ha  biztosra akarsz menni.

Hogyan történik a problémák tudatos megoldása?

 

Erről szól a következő poszt. Ha érdekel, olvasd el azt is!

Forrásanyag:

Magyar Szinonima Kéziszótár

Döntéselmélet