Hogyan tartanak fogságban a gondolataid?

Gyakran hallhatjuk pszichológusoktól, segítő szakmában tevékenykedő szakértőktől, spirituális tanítóktól, olvashatjuk önfejlesztő könyvekben, hogy “a saját boldogulásod útjában Te magad vagy a legnagyobb akadály”.

 

Nem célom, hogy ezt, mint általános érvényű igazságot, bebizonyítsam. A coaching ülések során azonban gyakran tapasztalom, hogy  az ügyfelem elakadását olyan gondolati séma okozza, ami korlátozza őt az adott helyzetből való kilábalásban, akadályozza a helyzet reális felismerésében, és kontraproduktív (szándékával ellentétes hatást eredményező) viselkedésre készteti.

 

Évekig társkeresőket támogattam a pártalálás rögös útján. Több párkapcsolati problémával küzdő hölgyügyfelem is “szenvedett” attól a gondolattól, hogy a férfiak csak „azt” akarják tőle. Ezért, ha az ismerkedés kezdeti fázisában a  küllemükre  bókot kaptak, akkor az idevonatkozó gondolati séma működésbe lépett, és bekapcsolta a vészcsengőt. Az ügyfeleim valós, vagy vélt félelmei („neki is csak a szexre kellek”, „másra nem vagyok jó” érzése) pedig már meg is akasztották az ismerkedési folyamatot. És ez  így ment évről évre, kilátástalan magányra ítélve a társkeresőimet.

 

gondolati séma

 

Mik is azok a gondolkodási/gondolati sémák?

 

A sémáink az általunk birtokolt tudás azon része, ami egyfajta keretet ad a tárgyakról, személyekről, önmagunkról, eseményekről, viselkedésről, vagy az érzelmekről való gondolkodásunknak.

A gondolkodási sémák nem jók, vagy rosszak. Egyszerűen vannak.

Olyan evolúciós örökségünk, melyet már az ősapáink, ősanyáink is  működtettek a túlélésért való napi küzdelmek során.

Nincs ez másképp napjainkban sem, hiszen a mindennapi életünket hívatottak megkönnyíteni, a problémamegoldást, a gyors döntéshozatalt segítik elő.

 

Hogyan teszik mindezt?

 

  • Előfeltételezéseket nyújtanak arról, ami valószínűleg vár ránk, ha ismerős helyzetekkel, emberekkel találkozunk. (Pl. ha sárgára vált a közlekedési jelzőlámpa, akkor tudjuk, hogy hamarosan zöld követi, és máris indulhatunk)
  • Képessé válunk arra, hogy következtetéseket vonjunk le hiányzó információkra vonatkozóan. (Pl. a barátnőd közli, hogy bemegy a könyvesboltba, akkor anélkül, hogy mondaná, tudod, hogy könyvet szeretne vásárolni.)
  • Segít eldönteni, hogy egyes helyzetekben miként viselkedj. (Pl. moziban lehet enni, színházban nem)

 

A gondolkodási sémák amennyire segítik, legalább annyira akadályozhatják is a mindennapokban való boldogulásunkat, lásd a cikk elején leírt ügyfélpéldámat.

 

A gondolkodási „hibáink” (kognitív torzítások) miatt tévesen ítélünk meg helyzeteket, illetve olyan félelmekkel, gátlásokkal küzdünk, amelyeknek nincs az adott helyzetben realitása, objektív alapja.

 

kognitív torzítás

 

Mik a jellemző kognitív torzítások?

 

 

  • 1. Túláltalánosítás

Általános következtetést vonsz le egyszeri esemény alapján.

Pl. A randi után nem hívott fel a randi partnered, és te ebből levonod azt a következtetést, hogy minden randi után ez fog történi, mert te „senkinek nem kellesz” .

 

  • 2. „Minden vagy semmi” típusú gondolkodás

A dolgok feketék vagy fehérek. Ha nem tökéletesen, 100 %-osan teljesítettél, akkor azt úgy értékeled, hogy semmit nem ér. (Pl.: „Nem értem be a célba, teljesen fölöslegesen indultam a félmaratonon”)

 

  • 3. Negatív szűrés

Egy negatívum alapján az egész szituációt negatívként minősítjük. Amikor azon a bizonyos „sötét szemüvegen” keresztül látjuk a világot. (Pl.:„Egy vendég nem evett a sütiből, nem sikerült jól a vacsora.”)

 

  • 4. Pozitívumok figyelmen kívül hagyása

Pozitív információkat semlegessé vagy negatívvá leértékeljük, vagy a sikereinket a szerencsének „tulajdonítjuk”. ( Pl.: „Csak azért sikerült jól a vizsgám, mert könnyű tételt húztam”)

 

  • 5. Korai vagy önkényes következtetés

Negatív következtetés levonása a bizonyítékok teljes hiánya mellett. (Pl. „Biztos azért ásítozik, mert untatom”)

 

  • 6. Érzelmi logika

Saját torzításainkkal magyarázzuk meg mások megnyilvánulását, saját érzelmünket bizonyítékként kezeljük.

(Pl. „Biztos csak azért dicsérik meg az alakomat, mert kedvesek akarnak lenni, és azt akarják, hogy jó kedvű legyek.”)

 

  • 6. Nagyítás vagy kicsinyítés

Jellemzően a saját hibáinkat felnagyítjuk, az eredményeinket pedig lekicsinyítjük. (Pl.:” Nem nagy dolog, hogy megvan a diplomám, ma már mindenki több diplomás.)

 

  • 7. „Kell” és „kellene”

Elvárásokat fogalmazunk meg önmagunk vagy mások felé. Kötelezővé teszünk valami olyasmit, ami egyébként nem életbevágóan fontos.

(Pl. „Ezt az adag ruhát ma még feltétlenül ki kell mosnom!”)

 

  • 8. Címkézés

A konkrét viselkedés helyett az egész személy minősítése. (Pl.:„Nem is köszönt, beképzelt liba!”)

 

  • 9. Perszonalizáció

Saját magunkat hibáztatjuk olyasmiért, amire nincs ráhatásunk.

Pl.:”Ha jobban odafigyeltem volna arra, hogy rendesen felöltözik-e, akkor biztos nem betegszik meg.”

 

  • 10. Katasztrofizálás

Negatív előfeltételezéseink vannak valamilyen jövőbeni dologgal kapcsolatban, amelyet fel is nagyítunk, eltúlozva annak a jelentőségét. Pl.: „Tuti, hogy megbukok holnap a KRESZ vizsgán, sose lesz jogosítványom, és biztos mindenki rajtam fog majd röhögni.”)

 

Ismerősek ezek?

 

A torzult gondolkodásunk  „beszűkítik” az életünket, az előítéleteink, téves következtetéseink ugyanis megakadályoznak abban, hogy azt tedd, amire vágysz, hogy  úgy élj, ahogy szeretnél.A gondolkodási sémáinkat ráadásul hosszú ideig képesek vagyunk tárolni és használni.

 

Viszont jó hír, hogy a sémáink az életünk során változhatnak, felülíródhatnak, és kicserélődhetnek.

 

Ha nem szeretnéd, hogy – az adott esetben nem adaptív – gondolkodási sémáid gúzsba kössenek, hogy gondolkodási torzításaid áldozatává válj, jelentkezz be coachingra.

A coaching kreatívan támogat abban, hogy a gondolataid, és a viselkedésed megváltozzon. A közös munka során a torzító “szemüvegedet” lecseréljük olyanra, amelyen keresztül “tisztábban” láthatod a világot. 💡

 

ITT tudod felvenni velem a kapcsolatot, szeretettel várlak!  🙂

 

 

 

 

Forrás:

Zimbardo-Johnson-McCann: Pszichológia mindenkinek 2

Zoltayné Papika Zita: Döntéselmélet

Birtalan Balázs: Kognitív torzítások pdf