Felismerés nélkül nincs probléma

 

Az előző posztban leírtam a tudatos problémamegoldás általános lépéseit, melyek közül az első, és az egyik legfontosabb lépés a probléma felismerése, azonosítása.

 

Felismerés nélkül ugyanis nincs probléma.

 

Mindannyian ismerünk olyanokat, vagy akár saját magunk is kerültünk már olyan helyzetbe, hogy egyszerűen nem (vagy túl későn) ismertük fel a problémát. Nem meglepő ez, a felismeréshez ugyanis  szükség van  egyfajta problémaérzékenységre.

A problémaérzékenység, a problémafelismerő képesség egyénenként változó. A különböző dolgokra különböző módon reagálunk, amit én problémának látok, az számodra egyszerű rutin feladatnak tűnhet és fordítva.

Ami azonban általánosságban elmondható,  hogy ami térben és időben „messzebb” van, kisebb (vagy nem létező) problémának tekintjük . A “nagy” probléma általában fontos, és sürgős az egyén számára, tehát azonnali beavatkozást, mielőbbi megoldást igényel.

 

Úgy  tartják, hogy “a probléma felismerése már fél siker”, mindenesetre  az nem kérdés, hogy  megoldáshoz, a “vágyott állapothoz”  mindenképpen közelebb visz. Persze nem mindegy, hogy hogyan történik a probléma azonosítása.

 

Hogyan lehet a problémákat felismerni?

 

Probléma azonosításának  4 módja létezik.

 

  1. 1. Kényszerítő nyilvánvalóság: amikor a valóság kényszerít a probléma létezésének a felismerésére.
  2. Például a sorozatos minőségi reklamációk egyértelműen “rákényszerítenek”  az adott termék minőségi problémájának a felismerésére.
  3. 2. Valóságszemlélet, ún. belső figyelmeztető”rendszerek” alkalmazása :  azaz ún. előrelátással észleljük a bizonyos jeleket. Erre jó példa lehet egy vállalkozás számviteli -pénzügyi rendszere, ami viszonylag  elég gyorsan felhívja a figyelmet a veszteség, a növekvő önköltség, vagy az árbevétel-csökkenés által jelzett problémára.
  4. De további példaként  említhetem a piac nyomon követését, a  piackutatást, mellyel feltárható keresletcsökkenésre  már észlelésekor azonnali lépéseket tehetünk.
  5. 3. Külső figyelmeztetés, külső forrásból származó felismerés: ide tartozik a versenytársak figyelése, a versenytárselemzés Illetve, amikor olyan valaki ismerteti fel a problémát, aki a rendszeren, vállalkozáson kívül áll.
  6. A  „szakmai vakság” esetén bizony jön egy “külsős” tanácsadó.
  7. 4. Problémakutatás: Apró eltérések felismerése, amikor is az a kiindulási elv, hogy a „dolgok nem lehetnek tökéletesek”.
  8. Ez főleg a megelőzés szempontjából érdekes.  Albert Einstein szerint ugyanis :

“Az okos emberek megoldják a problémákat, a zsenik pedig megelőzik őket”

 

Ha problémát okoz a problémafelismerés, ITT tudod felvenni velem a kapcsolatot.  🙂

 

 

Forrás:

Döntéselmélet

 

 

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Posted by: admin on