Hogyan lehet hasznunkra a stressz?

A stressz nem született velünk, a „stresszelés” tanult viselkedésminta.

 

A stresszhez kapcsolódó meggyőződéseink határozzák meg, hogyan érezzünk, viselkedjünk, és gondolkodjunk stresszhelyzetben.

Ezeket a meggyőződéseket, hiedelmeket mi magunk alakítottuk ki kora gyerekkorunkban.

A szüleink, neveltetésünk, környezetünk hatására, a látott minták, és tapasztalataink alapján kisgyermekként megtanultuk, hogy mit jelent nekünk a stressz, melyet aztán az agyunk jól el is raktározott.

 

Bár Selye János stressz-kutató már a 70-es években kétféle stresszről, a distressznek nevezett negatív stresszről, és az eustressznek elnevezett pozitív stresszről beszélt, a köztudatban a stressz ártalmas, és elkerülendő jelenségként van jelen.

Ha csak rágondolunk a stresszre, nyugtalanságot érzünk.

 

Akik szerint a stressz káros, többnyire arra összpontosítanak, hogy a stresszes érzéseiktől megszabaduljanak.

 

A stressz forrására már nem tudnak figyelmet és energiát fordítani, ezért inkább kikerülik azokat a helyzeteket,embereket, feladatokat, melyek a stresszt okozzák.

Ezzel  gondolkodással az a gond, hogy a mögötte rejlő hiedelemnek megfelelően látják az életüket, és önmagunkat is, és mindent, ami stresszel jár,  problémának gondolnak.

 

Ha stresszt élnek  meg a munkahelyükön, akkor gond van a munkájukkal, ha stresszt élnek meg  a párkapcsolatukban, akkor a kapcsolattal van a gond, ha szülőként élnek meg stresszt, akkor úgy érzik, valamit nem jól csinálnak, és így tovább.

 

Úgy élik meg a stresszes helyzeteket, hogy valami baj van velük, és a stresszt saját hiányosságuknak élik meg.

Ez további frusztrációt , akár reményvesztettséget okoz.

 

A stressz az életünk velejárója.

 

Nem tudjuk teljesen kizárni az életünkből, de ha máshogy tekintünk rá, máshogy viszonyulunk hozzá, akkor könnyebben együtt élünk
vele.

stressz, pozitív stressz, negatív stressz. hiedelmek

A stressznek is van „napos oldala”

 

Bármennyire is hihetetlen, a stressz hasznunkra is lehet.

 

  1.  ➡ A stressz energiát ad, segít szembenézni a kihívásokkal

Nagyobb stressz esetén, amikor szó szerint a túlélésért küzdünk, természetes, hogy működésbe lép  a „harcolj, vagy menekülj” ősi ösztön. Óriási energiák szabadulnak fel ilyenkor, és hatalmas erővel is képes felruházni az embert.

Ha anya vagy, akkor talán már te is megtapasztaltad azt a hihetetlen, szinte már hisztérikus erőt, amikor a gyerekedet kell megóvni egy balesettől, vagy ölbe kapva rohanni vele orvoshoz, vagy éjjel-nappal virrasztani mellette, ha szükséges.

A stresszhormonok (adrenalin, kortizol) hatására nemcsak a testünk, hanem az agyunk is nagyobb teljesítményre képes, jobban összpontosítunk, éberek leszünk.

Motivációnk (adrenalin, dopamin hatására) szárnyakat kap, megteszünk korábban halogatott lépéseket.

Aki rendszeresen az utolsó pillanatra hagyja a határidős feladatokat, vagy éppen szerelmes, jól ismeri ezt az érzést. Az „izgalom és élvezet” néven is emlegetik ezt a stressz reakciót.

 

Amikor a stresszhelyzet nem annyira fenyegető, akkor „harcolj, vagy menekülj” reakció helyett  a szervezetünk  a „kihívásra adott stressz válasszal”  reagál.

Ebben az esetben is a nő testi erő, az összpontosítás képessége, de nincs mögötte félelem.

Hatására nő az önbizalom, csúcsteljesítményt, flow-állapotot eredményez.

 

  1.  ➡ A stressz növeli az összetartozás érzését

A stressz-reakció nemcsak energetizál, hanem másokhoz való kapcsolódásra is ösztönöz. Az adrenalin  mellett oxitocin nevezetű hormon is keletkezik, amit „öleléshormonnak” is neveznek. Az oxitocin növeli az empátiát,hatására jobban megbízunk másokban, gondoskodunk róluk, sőt még a bátorságot is növeli. Tompítja a félelmi reakciót az agyban, és elnyomja a menekülés, vagy lefagyás ösztönét.

Amikor valami rossz történik, például egy buszbaleset, és neked nyomban a gyereked, a barátod jut eszedbe, akkor ez a stresszreakció lép életbe. Vagy ha főnököd nem korrekt a kollegáddal, és te meg akarod óvni, kiállsz mellette, szintén ennek a stressz válasznak köszönhető.

 

  1.  ➡ A stressz segít a tanulásban

A stresszre adott válasz végén az agyunk még újraszövi a szálakat,hogy tanuljon az élményből , és elraktározza az eseményeket. Az agyunkba vésődik, és felkészít arra, hogy legközelebb hogyan kezeljünk hasonló helyzeteket. Ebből mi annyit veszünk észre, hogy kavarognak bennünk az érzelmek, és meg akarjuk találni az értelmét a történteknek.

 

Kutatások szerint, akik hisznek abban, hogy a stressz hasznos is lehet, képesek proaktív módon megküzdeni a stresszel.

 

Lépéseket tesznek, hogy kezeljék a stressz forrását, és megpróbálják a legjobbat kihozni a helyzetből, megpróbálnak lehetőségként rátekinteni.

Mindez magabiztosabbá teszi őket, mert érzik, tudják, hogy képesek kezelni a kihívásokat, a stresszesebb, nehezebb helyzeteket.

 

Ha úgy érzed, egyedül nem boldogulsz a mindennapi stresszel, válaszd a STRESSZ-SZELÍDÍTŐ COACHINGOT!

 

 

 

Forrás:

Antony Fedrigotti: Stresszkezelés

Kelly mcGonigal: A stressz napos oldala

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Posted by: admin on

Címkék: , , , ,