Ha boldogságról, sikerről, jóllétről, stresszkezelésről,lelki békéről van szó, akkor szinte biztos, hogy gyorsan szembe jön velünk a meditáció. Bevallom, én sokáig ezt valami ezoterikus dolognak, spirituális hóbortnak tartottam, amire egy magamfajta „komoly és elfoglalt üzletasszonynak” egyébként sincs ideje. Ha hallani vélsz némi cinizmust a szavaim mögött, akkor nem tévedsz. A húszas, harmincas éveim nem feltétlenül az önismeret, sokkal inkább a teljesítmény, a bizonyítás, és a versengés jegyében teltek. De hát erről szól az üzleti élet, a sikeres karrier! Legalábbis akkor így gondoltam, ma már jóval árnyaltabban látom ezt, de most nem kanyarodnék rá erre a témára. A lényeg, hogy elég távolt állt tőlem akkoriban a meditáció.

 

Viszont amikor évek múlva, egyszer csak „elfáradtam” a természetesnek hitt pörgésben, megoldást keresve egy önismereti tréningen találtam magam, amiről az első alkalommal még az is de kiderült, hogy buddhista spirituális alapú…Na, bumm!

Talán eltudod képzelni, hogy a materialista, két lábbal masszívan a földön járó személyiségem, a racionális mérnöki gondolkodásom ettől mekkora sokkot kapott! De, ha már előre kifizettem, maradtam, és ma már örülök, hogy kitartottam. Szóval itt kerültem először és kikerülhetetlenül közelebbi kapcsolatba a meditációval. Ugyanis minden egyes alkalommal meditációval kezdődött, és azzal végződött.

 

Az elején borzalmasan kínosnak éreztem magam, feszengtem, nem tudtam nyogodtan csukva tartani a szemem, rebegtek a szempilláim, és persze össze-vissza csapongtak a gondolataim. Aztán kezdtem beleszokni, ráérezni, és alkalomról alkalomra egyre inkább bele tudtam ereszkedni. Ehhez viszont le kellett győzni a meditációval szembeni szkepticizmusomat, belső ellenállásomat, és előítéleteimet. Mert voltak bőven! És lehet, neked is vannak!

 

Melyek voltak meditációval kapcsolatos előítéleteim, tévhiteim? Lássuk csak!

 

➡Nem tudok meditálni.

Mindenki tud, a meditáció nem a tudásról, és nem a cselekvésről szól, hanem csupán a hajlandóságról.

 

➡Nem tudom leállítani a gondolataimat.

Nem is kell, az elme természetes működése, hogy a gondolatok jönnek mennek.

 

➡Képtelen vagyok egy helyben megülni, lótuszülésben meg végképp nem.

Meditáció végezhető ülve, fekve, állva, de sétálva, vagy akár sportolás közben is. Az, hogy befele figyelj, tartsd a fókuszt, nem feltétlenül függ a testhelyzettől. Egyénileg érdemes megkeresni a kényelmes, komfortos pozíciót.

 

➡Unalmas, kényelmetlen számomra a csönd.

Nem kell teljes csönd hozzá, nem szükséges teljesen kizárni a külső zajokat.Gondolj csak a vezetett meditációra, ahol lehet zene, beszéd.

 

➡Sokat kell gyakorolni, és túl sok időt igényel.

Nem a sok gyakorláson, hanem a rendszerességen van a lényeg. Nincs szigorúen meghatározott időkeret, meditáció tetszés szerint 1-2 perctől több óráig terjedhet.

 

➡A meditációtól túlságosan lelassulok, lustává válok.

Nem lustává, hanem kiegyensúlyozottá, nyugodttá válsz, ami az elején szokatlan lehet, hiszen folyamatos teljesítésre, aktivitásra, pörgésre szoktattuk magunkat, így szocializálódtunk.

 

➡Buddhistának, de legalább is vallásosnak kell lenni.

A budhista meditáció valóban 2500 éves múltra tekint vissza, és a keleti kulturában terjedt el inkább, de napjainkban már a nyugati tudomány is elismeri, és ajánlja például stresszkezelésre, vallástól függetlenül.

 

➡A meditációtól csak idegesebb leszek.

Nem a meditáció, hanem az esetlegesen feljövő negatív érzelmek, gondolatok lehetnek zavaróak, de a meditáció gyakorlásával ez lecsitul.

 

➡Furcsán nézne rám mások, a családom, az ismerőseim.

Lehet, bár egy támogató családban, kapcsolatban az elfogadás a jellemző. De ha mégsem, akkor gondolj arra, annyi minden más (ami éppen nem egyezik az értékrendjükkel) is furcsán néznek/nézhetnek rád.

 

Ha a fenti előítéletek benned is feljönnek, ismerősek neked, ne lepődj meg!

 

Egy 2011-es tanulmányban összeszedték a leggyakoribb kifogásokat, melyek általában visszatartják az embereket a meditációtól. A fentiek szinte mindegyike szerepelt benne! Persze ennél jóval hosszabb a lista.

Sőt, valószínű te is ki tudnád még egészíteni néhánnyal. Ha van kedved, tedd meg! Ugyanis ha tisztában vagy vele, milyen hiedelmek mozgatnak a meditációval kapcsolatban,  akkor, ha szeretnél, tudsz változtatni rajta.

 

De valójában mi is a meditáció?

 

A meditáció lényege, hogy a figyelmünket a jelenre irányítjuk. Olyan fókuszált figyelem, amikor egy valamire összpontosítunk, ami lehet a testünk, a légzésünk, egy szó, egy mantra, egy vízió. A meditáció olyan nyugodt, de éber tudatállapot, amit lehet egyedül végezni, úgynevezett “szabad gyakorlatként”, illetve “vezetett meditáció” formájában..

Számomra kényelmesebb, és könnyebben kivitelezhető a vezetett meditáció, amikor a meditációt vezető „utasításait” követve tartom a figyelmem. Így könnyebben tudok belehelyezkedni, és átadni magam az adott helyzetnek. És itt a lényeg! Hogy át tudod-e adni magad a helyzetnek? Hogy hajlandó vagy-e, képes vagy-e elengedni a kontrollt, amihez egyébként sokan annyira ragaszkodunk? Hogy nem akarsz viselkedni, valaminek, valakinek megfelelni, hogy megenged, történjen az, ami éppen történik, vagy ne történjen semmi?

 

A fentiekben megcáfolt előítéleket, tévhiteket látva, talán  már jobban elhiszed, hogy  mindenki képes meditálni. Te is, és ezt be is bizonyítom neked.

 

Ülj le, hogy helyezkedj el kényelmesen, és csukd be a szemed. (Nincs szükség teljes csöndre, előbb-utóbb képes leszel kiiktatni a háttérzajokat) Majd egyszerűen kezd el figyelni a légzésed, ahogy beáramlik a levegő az orrodon keresztül, ahogy megemelkedik, süllyed a mellkas, vagy a has. Nincs más dolgod, csak figyelni a ki- és belégzésedet. Ha ezt 2 percig csinálod, már képes is vagy meditálni!

 

Nem baj, ha közben elkalandoztál, hiszen a meditáció lényege, hogy figyelsz, aztán bekúszik egy gondolat, egy érzés, észreveszed, és újra figyelsz. Na, ugye, hogy megy ez?

 

Mire jó a meditáció?

 

Egyre több kutatási eredmény igazolja, hogy segít a mindennapi stresszel való megküzdésben, az egészségesebb, nyugodtabb életvitelben. Növeli az önismeretet, önbecsülést, a nehézségekkel való megbirkózás képességét. Segít abban, hogy egyre több tudatos pillanatot éljünk meg, ami ellenálóbbá tesz a minket érő hatásokkal szemben, és sikeresebbnek, boldogabbnak, legfőképpen pedig kiegyensúlyozottabbnak érezzük magunkat.

 

A legújabb kutatások szerint – a fentieken kívül – objektíven mérhető eredményei is vannak a meditációnak:

 

➡gyakorlott meditálók agyhullámait vizsgálva megállapították, hogy meditáció hatására megnő a pozitív érzelmekkel kapcsolatos agyterület aktivitása

 

➡kedvezően hat a vérnyomásra és stresszhormonok szintjére

 

➡egy 8 hetes meditációs tréninget követően a részvevők agyát MRI-vel vizsgálva azt tapasztalták, hogy az együttérzésssel, tanulással, emlékezettel, figyelemmel kapcsolatos agyterületek mérete növekedést mutatott, azaz a kognitív funkciók javulnak.

 

Szóval ezekért megéri meditálni még akkor is, ha nem naponta teszed, és akkor is, ha éppen csak 2-3 perc áll rendelkezésedre.

 

Ha úgy érzed a meditáció mégsem neked való, akkor itt van egy könnyen kivitelezhető “praktika”, amit bármikor megtehetsz a jobbléted érdekében:

 

➡Ha valami jó dolog történik veled, állj meg egy pillanatra, és figyeld meg, éld meg milyen érzés!

➡Ha pedig stresszelsz valami kevésbé jó dolog miatt, akkor pedig vegyél mély levegőt háromszor, és hosszan, elnyújtva fújd ki!

 

Ha semmi mást, csak ezeket építed be a mindennapjaidba, már sokat tehetsz a jobb közérzetedért.

 

Ha szeretnél személyes támogatást az életed jobbítására, itt tudod felvenni velem a kapcsolatot:

 

⬇⬇

 

ÉRDEKLŐDÖM

 

Források:

Zimbardo-Johnsos-McCann: Pszichológia mindenkinek, 2. kötet, 8. fejezet

The Mindfulness Project: Én Itt Most

HVG Könyvek: Siker, A teljesítmény pszichológiája