Az idő érték, gazdálkodj vele okosan! Megmutatom, hogyan…

Semmi újat nem mondok azzal, hogy felgyorsult világban élünk. Ömlik ránk a rengeteg információ, egymást érik a feldolgozásra váró impulzusok. Naponta tapasztaljuk, hogy semmire nincs időnk, és mint ujjaink közül a homokszemek, peregnek az életünkből az értékes percek, órák, napok, évek.

 

“Ebben az életben nem létezik olyan tett vagy erő, amellyel akárcsak  egyetlen további pillanathoz juthatnánk, és nincs semmi, ami lehetővé tenné, hogy visszaszerezzük az eltékozolt időt. Ha egyszer az idő elmúlt, örökre elmúlt.”- Philip Zimbardo

 

Az idő az élet, ráadásul véges, nem lehet megvásárolni, elraktározni, vagy éppen megsokszorozni. Napjainkra szinte a legértékesebb kinccsé, hiánya pedig  a leggyakoribb stressz-forrássá vált. Meglepő, hogy mindezek ellenére, mennyire kevéssé gondoljuk át, hogy hogyan bánunk vele, és mennyire könnyen áldozzuk fel, nem becsülve a valódi értékét.

 

idő, rohanó idő, időgazdálkodás

 

“Nincs időm!” „Erre én most nem érek rá!” „ Siessünk!” „ Mindig késésben vagyok!” – Neked is ismerősek ezek?

Ha ezek lettek a mindennapi mantráid, és mindezekre hivatkozva folyamatos cselekvésben, valamit „csinálásban” vagy, miközben nem jut a figyelmedből másoknak, a párodnak, a gyerekednek, a barátoknak, és pláne nem önmagadnak, akkor feltétlenül olvass tovább.

 

Hova tűnik, mire megy el az idő?

Ha az üzleti életben népszerű időgazdálkodási oldalról szeretném megközelíteni a problémát, akkor a fenti kérdés megválaszolására elsőként azt javasolnám, hogy nézd meg, melyek azok a tevékenységek, amelyek elrabolják az értékes idődet.

Szűrd ki azokat, melyeknek az eredménye nem jelenik meg az életedben, priorizálj, és a fontos dolgokra fektesd a hangsúlyt.

 

Ne dőlj be a sürgősség nyomásának, rengeteg időt tud elvenni az életedből a sürgősség álruhájába bujtatott, de kevésbé fontos dolog. Például amikor éppen csak hazaértél, és a szomszédod „elkap”, mert feltétlenül el akarja mesélni, hogy mit vett a hentesnél, vagy az idős szüleid – munkaidőddel szemernyit sem törődve – “azonnal” el akarják újságolni az általad sosem látott rokon legújabb sztoriját.

Vedd észre, amikor a sürgősnek tűnő dolgok nem fontosak, és saját időd értékességét szem előtt tartva mondj nem-et az időpazarló helyzetekre. (Hogy hogyan mondj nem-et, arról ITT olvashatsz bővebben.)

 

De most nem az időgazdálkodás közgazdasági modelljével szeretnék foglalkozni (talán majd egy másik bejegyzésben), hanem azzal, hogy az időhöz való viszonyulásunk hogyan hat a személyes, (pszichológiai értelemben vett) jól-létünkre.

 

Nem mindegy, mire szánunk időt!

F. Várkonyi Zsuzsa pszichológus Sors és Sérülés c. könyvében találtam a következő ábrára, mely az ébren töltött napi időfelhasználásunk „egészséges” változatát illusztrálja.

 

idő, időgazdálkodás, timemanagement

Zajló idő

Napjaink nagy részét a „zajló idő” teszi ki, ide tartozik minden kívülről érkező feladat,  a család ellátásától a tárgyalások lebonyolításáig, a csekk befizetésétől az ajtó kulcsra zárásáig, a telefonálástól a főzésig rengeteg minden. Az emberek többségének – mivel ezt megszokta – általában nincs ezzel gondja.

Azonban ez csak akkor igaz, ha a fenti ábra arányainak megfelelően elegendő tér (napi 1-2 óra) jut a „magánidő”, és „intim-idő” szeletnek.

 

Magánidő

Az az idő, amit önmagunkkal, befelé figyelve töltünk, feldolgozva a napi élményeket, és ebbe belefér a rágódás, a bosszankodás, a tervezgetés, és az álmodozás egyaránt. Ezt megtehetjük utazás, főzés, zuhanyozás, vagy bármilyen egyéb rutintevékenység közben, vagy az elalvás előtti percekben. F. Várkonyi Zsuzsa a “csigaházunkban” eltöltött időnek nevezi ezt, ami talán nem is szorul további magyarázatra.

 

Probléma lehet, hogy a folyamatosan elfoglalt emberek kevés figyelmet szánnak erre a szeletre, nem akarnak önmagukkal foglalkozni, folyamatos feladatmegoldásban vannak, és egyszerűen képtelenek kikapcsolni.

Nem figyelnek az érzéseikre, észre sem veszik, ha szoronganak, és hogy mitől, annak főleg nincsenek a tudatában. Esténként fáradtan zuhannak az ágyba, kihagyva a “mentális emésztgetést”.

Mivel nagy teljesítményre képesek, a munkájukban rendszerint megbecsült és fontos munkaerők, amiből ugyan erőt meríthetnek, de a teljes kimerülést, a kiégést ritkán sikerül elkerülniük.

 

Intim-idő

Azok az órák tartoznak, melyet kifejezetten az „együttlét öröméért” töltünk együtt, jellemzően a párunkkal, gyerekünkkel, családtagjainkkal, barátainkkal, számunkra fontos, szeretett emberekkel.

A gyerek kikérdezése a másnapi leckéből nem, de a vele való társasozás intim-időnek számít. Intim-idő lehet a beszélgetés, a közös séta, vagy éppen szerelmeskedés a párunkkal, a közös családi ebédek, vagy egy csajos buli a barátnőkkel.

Az intim-időben eltöltött percek, órák alapjaiban határozzák meg a kapcsolataid szorosságát, a szeretetteliségét, a kölcsönösségét, a biztonságosságát, azaz MINŐSÉGÉT.

 

Mit tehetsz, hogy jobban bánj az idővel, azaz az életeddel?

A fent bemutatott „idősajtot” figyeld meg a saját életedben, vizsgáld meg az arányokat. Ha ez egyes cikkek arányai nem az „egészséges” szintnek megfelelően alakulnak, ha egyes szeleteket elhanyagolsz, vagy éppen túl sok időt töltesz ott, változtass az egészséged, a kapcsolataid, az életed minőségének jobbítása érdekében.

 

Ha egyedül nem megy, ha bizonytalan vagy, mit is is tehetnél, ha szeretnél támogatást, biztatást kapni, a lenti gombra  kattintva tudod velem felvenni a kapcsolatot. Coachinggal, stresszkezelő technikákkal, access bars® kezeléssel tudok hozzájárulni a személyes fejlődésedhez, az életminőséged javulásához.

 

ÉRDEKEL

 

 

Forrás:

F. Várkonyi Zsuzsa: Sors és sérülés c. könyv (239-241.oldal)

Philip Zimbardo-John Boyd: Időparadoxon c. könyv (33.oldal)

 

 

A szabad gyermek és a felnőtt én találkozása

Fogászatról hazafelé, az érzéstelenítő injekciótól még zsibbadt szájjal, érezhető – látható rossz kedvvel szálltam fel a metrópótló buszra, egy nagyobb, 6-8 év körüli iskolásokból álló gyerektársasággal. A busz megtelt gyerekkel, meg a velük járó hangos zsivajjal. Pont ez hiányzott! – tört fel bennem automatikusan a negatív gondolat, meg a velejáró még rosszabb érzés. Ráadásul a meglehetősen zajos társaságból valaki éppen a mellettem lévő ülésre huppant le. Semmi kedvem nem volt ehhez a társasághoz, és éppen az ablakon való kibámulással próbáltam magam elszigetelni, amikor váratlanul megérinti a karom, szélesen rám mosolyog, és egy tök természetesen hangzó „szia”-val üdvözöl.

 

„Szia!”- végül is miért ne? Nem bírtam ki mosolygás nélkül, megérintett ez a gyermeki nyitottság, könnyedség, aminek a kölcsönös üdvözléssel még lett vége. A csupa bűbáj, mosolygós kislány a legnagyobb érdeklődéssel kérdezte meg a kedvenc színemet, a kedvenc virágomat, a kedvenc számomat, és persze még nagyobb lelkesedéssel osztotta meg velem a saját kedvenceit.

 

 

Majd miután – a csodálkozásomból felocsúdva – jeleztem, hogy a félig lezsibbadt szám miatt nehezemre esik beszélni, végig csacsogta, mosolyogta az utat. Én meg csak ámulva figyeltem, mosolyogtam, és egyszerűen nem tudtam betelni ezzel a csupa szív és tiszta lelkű gyermekkel, aki fogalmam sincs, hogy hogyan, és hova száműzte – az egyébként is nevetséges, indokolatlan – rossz kedvemet.

 

A kísérő tanárok egyszer csak leszállásra figyelmeztették az iskolásokat, amikor a kislány felém fordul, és a rá jellemző természetességgel megölelt, és egy mosolygós „szia”-val elköszönt. Én meg egyszerűen nem hiszem el, ami itt és most, velem, a komoly felnőttel történik!

Ettől a szeretetteli, őszinte gesztustól végképp meghatódva követtem a tekintetemmel a buszról leszálló kislányt. Láttam, ahogy gondosan felvette  a sapkáját, és újabb társaságot keresve magának hirtelen megfogta a kezét egy elveszettnek tűnő kínai kislánynak.

 

Annyi elfogadás, jóság, természetesség, és önazonosság volt abban a kislányban, amit rég nem tapasztaltam. (Látszik, hogy az időm nagy részét önmagukat komolyan vevő felnőttek társaságában töltöm.)

Szóval egy tünemény volt, amit a sapkáján lévő felirat is megerősített. Mit gondolsz, mi volt rajta? Naná, hogy “SWEET”! De tényleg!😍

 

A történet megdöbbentő tanulsága, és legnagyobb kérdése számomra, hogy miért engedjük, hogy felnőtt korunkra ez a játékos, és szabad gyermeki én szinte teljesen kivesszen belőlünk?

Pontosabban ott van bennünk,  csak éppen mélyen lenyomva, száműzve a személyiségünk legmélyebb bugyrába.

 

Az általam nagyon kedvelt, coachingban is alkalmazott tranzakcióanalízis „atyja”, Eric Berne szerint mindannyiunk személyiségét három  „én-állapot” alkotja: a „gyermeki” , „szülői” és „felnőtt én”.

 

Amikor megszületünk, a személyiségünk hangsúlyos, egyedüli része a „gyermeki  én”  állapot, amely az érzelmekről szól.  A gyermeki énünk érez, fél, akar, szeret, alkalmazkodik, spontán, könnyed, őszinte, kíváncsi, és kreatív.

Életünk során felhalmozódó érzéseink, élményeink a „gyermeki-én” szeletünkben raktározódnak el. Berne szerint egyébként ez a legértékesebb részünk.

Két éves korunk körül kezd kialakulni a „felnőtt- én” részünk, mely a valóság megismerésén alakul, és a logikus gondolkodásban, a problémamegoldásban, józan döntésekben játszik szerepet.

Harmadik én-részünk a szülőktől megtanult mintákat, utasításokat tároló „szülői-én”, mely a személyiségünk legmerevebb része.

 

Ha szeretnéd jobban megismerni önmagad, megérteni, hogy a viselkedésedet milyen minták, utasítások irányítják, és ha szeretnél másokkal hatékonyabban kommunikálni, problémáidat eredményesebben megoldani, vagy éppen többet tudni a személyes „én-állapot” modelledről, akkor a ITT tudod felvenni velem a kapcsolatot.

 

ÉRDEKEL

Hogyan küzdj meg rugalmasan a nehézségekkel?

A környezetemben sokan panaszkodnak a kedvezőtlen körülményekre, mint életüket nehezítő tényezőre, akadályra, mely gátolja őket abban, hogy sikeresnek, boldognak érezzék magukat. Ugyanakkor sokan vannak olyanok is, akik a kihívást jelentő élethelyzetekhez, stresszhelyzetekhez is képesek alkalmazkodni, és megküzdeni a változásokkal.

A két képet – majdnem napra pontosan – egy év eltéréssel készítettem.

alkalmazkodóképesség, megküzdés, reziliencia, coaching, önismeret

A kis lila krókuszok  nem csupán a tavasz hírnökeként dobogtatják meg a szívem. A bennük rejlő erő, vitalitás az, ami leginkább megérint. A törékenységük mögött rejlő szívósság, akár a szélsőséges körülményekhez való alkalmazkodás képessége tiszteletet ébreszt bennem. Lehet hó, fagy, napsütés, eső, vagy kiszikkadt talaj, ez a kis növény február végén, március elején megküzdve az éppen aktuális nehézségekkel, igent mond az életre. Ebben rejlik számomra a krókuszok igazi „szépsége”, mely megörökítést kívánt.

 

Csodálatra méltó a növényvilágnak (a krókuszon kívül számos “szívós”növény is létezik) ez a “túlélő” képessége. De mi emberek is képesek vagyunk a hatékony megküzdésre, a változékony, sokszor viszontagságos környezeti hatásokhoz való  sikeres alkalmazkodásra.

A szakirodalom ezt a képességet rezilienciának, rugalmas alkalmazkodóképességnek nevezi.

 

A reziliencia segít abban, hogy amikor az életedben felborul az egyensúly, akkor rövid idő alatt megtalálod az új egyensúlyi állapotodat, és visszaállítod az életedben a harmóniát.

 

Ha most úgy érzed, te nem rendelkezel ezzel a képességgel, van számodra egy jó hírem!

 

A reziliencia, mint minden képesség tanulható, és fejleszthető!

 

A pozitív pszichológiából származik a„tanult sikeresség” fogalma, melybe beletartozik a rezilienciára való képesség, mint az életben való boldogulás képessége, akár nehezített pályán is.

 

Nem arról van szó, hogy aki reziliens, őt elkerüli a kudarc, a stressz, fájdalom, vagy a veszteség, hanem arról, hogy azokra képes más, akár több nézőpontból is rátekinteni, és tudatosan, az adott helyzetnek megfelelő új viselkedésmintát kialakítani, továbbá visszatalálni az egyensúlyi állapotába.

 

Hogyan legyél reziliens, mint a krókusz?

 

  1. 🌸 A múlton való rágódás, vagy a jövő miatti aggódás helyett válaszd a jelent, vedd észre a jelene pillanatait. A jelentudatosság fejleszthető a mindfullness népszerű technikájával!
  2. 🌸 Nézd meg más nézőpontból is a téged érő eseményeket, fogadd el, hogy mások máshogy látnak dolgokat, és újraértelmezve, más perspektívába helyezve reagálj rá rugalmasan!
  3. 🌸 Kerüld az erős érzelmi impulzusokból, különösen a haragból, indulatból, félelemből megszülető válaszokat!
  4. 🌸 Fontosabb döntések meghozatalára adj/kérj elegendő időt magadnak, a gyors döntés helyett „aludj rá egyet”!
  5. 🌸 Ismerd fel, tudatosítsd, az erősségeidet, gyengeségeidet, értékeld és fogadd el a pozitív, és negatív tulajdonságaidat!
  6. 🌸 Élj aktívan, légy kezdeményező, tűzz ki  elérhető jövőbeni célokat!
  7. 🌸 Magabiztosan fordulj a jövő felé, bízva abban, hogy képes vagy az életed hatékony irányítására!
  8. 🌸 Ápold a meglévő társas kapcsolataidat, és építs újakat!

Reziliens emberként  a magabiztosság, optimizmus mellett jellemző lesz rád még a kitartás, elszántság, önértékelés és önelfogadás. Érett személyiségként tisztában leszel a saját képességeiddel, a fejlesztendő területeiddel. A saját erőforrásaid mellett képes leszel használni a környezeted támogató és megtartó erejét.

 

Amennyiben a reziliens személlyé válásodhoz segítségre van szükséged, coachinggal, és acces bars kezeléssel tudlak támogatni.

 

ÉRDEKEL

 

 

Felhasznált irodalom:

Kádár Annamária: Mesepszichológia

Szicsek Margit: Reziliencia a segítő munkájában (ppt)

 

A félreértett intimitás

 

intimitás, párkapcsolat, szerelemBármennyire is tudjuk, hogy a szenvedélyes szerelem mámora nem tart örökké, mégis leginkább a szerelem korai szakaszára jellemző zsigeri érzést vágyjuk és keressük. Sokan egy egész életen át, párkapcsolatról párkapcsolatra vándorolva. A párkapcsolat azonban egy folyamatosan változó, jó esetben fejlődő folyamat, melynek megvan a saját dinamikája.

Az előző bejegyzésemben   bemutatott Sternberg-féle szerelmi háromszög-modell szerint a fizikai vonzalmon, szenvedélyen alapuló „vad” szerelem a fokozatosan kialakuló intimitással (szerelem érzelmi oldala) és a kapcsolat melletti elköteleződéssel (szerelem értelmi oldala) kézen fogva hozhatja el számunkra a szerelmi beteljesülést.

 

John M. Gottman  párkapcsolati szakértő szerint a válások/szakítások 80 %-a az intimitás hiánya miatt következik be, ezért fontosnak tartom, hogy az intimitással kapcsolatban néhány félreértést tisztázzunk.

 

Mi az intimitás?

 

Az intimitás két ember érzelmi közelsége, mélyen gyökerező bensőségesség, meghittség. A létrejöttéhez bátorság, őszinteség, bizalom kell mindkét fél részéről. Bátorság kell ahhoz, hogy a másik előtt merjem felvállalni a gyengeségeimet, a sebezhetőségemet, a „szégyeneimet”, melyek mögött legtöbbször ott van a „lebukástól” (mi lesz, ha kiderül, hogy „nem vagyok elég jó”?) való félelem.

Az intimitás a legmélyebb kapcsolat a másikkal, és önmagammal. Mert nem csupán arról van szó, hogy közel kerülök lelkileg a másikhoz, elfogadom, és megértem, hanem közben megismerve magam, a legnagyobb elfogadással, megértéssel közeledek önmagam felé is.

 

Mi NEM intimitás?

 

Szexualitás ≠ Intimitás

A köztudatban gyakran tapasztalható a testi közelség és az intimitás összemosása. Önmagában a testi szenvedély megléte nem elegendő, ugyanakkor stabil alapja lehet az idővel kialakuló intimitásnak. Ezért az egy egyéjszakás kapcsolatokban, bármennyire is érezzük (vagy szeretnénk hinni, érezni) nem tud jelen lenni az intimitás, hiszen nincs elegendő idő a kialakulásához. Bizalom nélkül nincs intimitás, a valódi bizalom – amire a nők genetikailag erősen vágynak – nem tud néhány óra alatt felépülni.

Van az a bölcs mondás, miszerint a bizalom olyan, mint egy híd, évek kellenek a felépítéséhez, és csupán pillanatok a lerombolásához. Fontos, hogy az egyéjszakás kapcsolattól, ne várjuk az intimitást, a meghittséget, ha nem akarunk csalódni.

 

Fizikai közelség ≠ Intimitás

A fizikai közelség, és az együtt töltött idő (bármennyire hosszú is) nem feltétlenül jár együtt az intimitás növekedésével. Gondoljunk csak az egymást hosszú évek óta marcangoló, egy fedél alatt élő házaspárokra, akik azt a szívességet sem teszik meg egymásnak, önmaguknak, hogy beismerjék a szeretetlenség, meghittség hiányát.

 

⚠Függőség ≠ Intimitás

Az a kapcsolat, amely nélkül valamelyik fél „nem tud létezni”, és „szeretete” jeléül szakítás/válás említése esetén öngyilkossággal fenyegetőzik, teljes mértékben nélkülözi az intimitást. Amikor valaki az egész életét a kapcsolata köré szervezi, alárendeli magát a kapcsolatnak, a párjának, amikor elfojtja az érzéseit, és szinte elnyomja önmagát, hogy megfeleljen valós, vagy vélt elvárásoknak, vagy amikor „féltékenykedéssel” szeret, ott az intimitás sérül, vagy teljességében megszűnik.

 

⚠Gondoskodás ≠ Intimitás

Gyakori hiba főleg nőknél, hogy a hiányzó intimitást túlzott gondoskodással (mindig meleg vacsora, makulátlan tisztaság, tökéletesre vasalt ing…stb) próbálják megteremteni. Vagy éppen így menekülnek előle. Talán te is ismersz anyákat, akik a sokfogásos, kifogástalanul feltálalt ebéd, vagy vacsora után azonnal rohannak mosogatni,rendet rakni, elkerülve a közös, meghitt beszélgetést, az egymásra való érzelmi ráhangolódást.

 

⚠Nyíltság ≠ Intimitás

Az intimitás alapja az őszinteség, de a túlzott kitárulkozás, főleg egy kapcsolat elején akár gátolhatja is az intimitás elmélyülését. Zavaró lehet, ha rád zúdítja a legbensőbb titkait, problémáit, amelynek közlésével csupán az a cél, hogy a saját feszültségét, szorongását levezesse a másik. A „drámák” taglalása közben elfeledkezve rólad sérül a kölcsönösség, az egymásra figyelés bensőséges érzése.

 

⚠Véleményazonosság ≠ Intimitás

A hosszabb kapcsolatban élők gyakran elvárják a társuktól, hogy minden esetben ugyanazt gondolják, hogy ugyanaz legyen a véleményük. Ha nem így van, megkérdőjelezik a párjuk szeretetét.

Az intimitásban azonban benne rejlik a szabadság élménye. A szabad véleményalkotás, a gondolkodás szabadsága, a különbözőségünk elismerése, és elfogadása.  Az intim kapcsolat megengedi számomra, hogy az legyek, aki vagyok, azt mondjam, amit akarok, és a másik is ugyanígy. Az elvárás, a birtoklás megöli az intimitást.

 

Mindenkinek más az intimitásra való igénye, ami elsősorban a személyiségtől függ. Egy párkapcsolat szakítópróbája lehet, hogy az eltérő intimitás szükségletet sikerül-e összefésülni.

 

Ha párkapcsolati nehézségeid vannak, ha fejlődni szeretnél coachinggal, akkor a lenti gombra kattintva tudod felvenni velem a kapcsolatot.

 

ÉRDEKEL

 

Forrás:

Pál Ferenc: A függőségtől az intimitásig

Pál Ferenc: A magánytól az összetartozásig

A beteljesült szerelem titkos összetevői

szerelem háromszög

Budapest utcáin, aluljáróiban, és üzleteiben járva szemmel láthatóan közeledik Valentin nap, a szerelmesek ünnepe. A szív alakú lufik, szívekkel dekorált cserepes virágok, csokrok, csokik tömegét, azaz a szerelem szimbólumait látva akaratlanul is eszembe jutott a Prognózis együttes (kamaszkori kedvenceim) Tele van a város szerelemmel c. száma.

Mindenki akarja, vágyja, és keresi a szerelmet.  Van aki könnyen, bármikor szerelembe esik,míg mások egész életükben nem tapasztalják meg az érzést.

 

Tudod-e, hogy mi kell ahhoz, hogy a szerelem kialakuljon, és valódi szerelmi beteljesülést hozzon számodra egy kapcsolat?

Robert Sternberg amerikai pszichológus elmélete szerint a szerelem kialakulásához három tényező szükséges: a szenvedély, az intimitás, és az elköteleződés.

 

💟 A szenvedély, mint a testiség, szexualitás, a szerelem testi „oldala”.

💟 Az intimitás adja a szerelem érzelmi oldalát.

💟 Az az elköteleződés, elkötelezettség, azaz a tartós kapcsolatra törekvés pedig a szerelem értelmi oldala.

 

A fenti 3 “összetevő” ritkán jelenik meg tisztán egy-egy kapcsolatban, többnyire egymással keveredve, különböző kombinációkban van jelen. Sternberg elmélete szerint  a szerelmi kapcsolatok a következők lehetnek:

 

 

 

📌Fellobbanó szerelem: amikor csak a szenvedély van jelen a kapcsolatban, azaz a kémia működik, de az intimitás, az érzelmi közelség, és az elköteleződési hajlandóság hiányzik a kapcsolatból.  Ez a fajta szerelem könnyen lehet birtokló, önző, kialakulhat egyfajta függőség. Idetartozik pl. az egy éjszakás kaland, vagy a szeretői viszony.

📌Szeretet: amikor csak az intimitás, az érzelmi közelség van jelen. Hiányzik a szenvedély és az elkötelezettség, de a megismerés, és elfogadás iránti vágyunk maximálisan ki tud elégülni az ilyenfajta kapcsolatokban. Ilyenek a lelki társi, és a legjobb baráti kapcsolatok.

📌Üres szerelem: az ilyen a kapcsolatban csak az elköteleződés van jelen. (Az elköteleződés döntés arról, hogy hajlandóak vagyunk-e időt és energiát áldozni arra, hogy egy kapcsolatba belépjünk, illetve benne maradjunk.) Az intimitás és a szenvedély hiánya jellemzően a kihűlt házasságokban tapasztalható, amikor a pár már csak a gyerekek, vagy az anyagiak miatt marad együtt.

📌Romantikus szerelem: A szenvedély + intimitás kombinációja jellemzi, melyből hiányzik az elköteleződés. A rózsaszín szemüvegen keresztüli látásmód „csillámpónis” korszaka ez. Viszont ha valami megzavarja az idillt, akkor gyorsan véget érhet a kapcsolat.

Többnyire a fiatalkori kapcsolatokra jellemző, de az “érett” testbe zárt „örök kamaszoknál” is megfigyelhető ez a testi vonzódáson alapuló, romantikus elemekben bővelkedő kapcsolattípus.

📌Társszerelem: Nagyfokú intimitás + elköteleződés jellemző a kapcsolatra, amelyben a szenvedély háttérbe szorul. A testiségnél, szexualitásnál sokkal fontosabbá válik, hogy ismerjék egymást, és hogy biztonságban érezzék magukat a kapcsolat tartósságát, az együtt maradást illetően. Megfigyelhető ez a fajta kapcsolat azokban a hosszú ideje tartó házasságokban, ahol a szenvedélyek lecsillapodtak, vagy a nem szerelmen alapuló baráti kapcsolatokban.

📌Vak szerelem: Bolondos szerelemnek is nevezik, melynek tartópillérei a nagy szenvedély + elköteleződés. A „szerelem első látásra” állapotot gyors házasság követi, azaz még az intimitás kialakulása előtt elköteleződnek. Mivel a felek nem ismerik meg egymást igazán, előfordul, hogy   „idealizálják”  a másikat, és nem a valódi személybe, hanem egy „álomképbe” szerelmesek. Ilyen esetben a kapcsolat gyakran válással végződik.

 

Beteljesült szerelemről Sternberg akkor beszél, amikor szenvedély, intimitás, és leköteleződés, melyeket „hőfokuk” szerint forró, langyos, és hideg összetevőknek nevez, egyszerre jelen vannak a kapcsolatban.

 

Azonban vegyük azt is figyelembe, hogy egy párkapcsolat folyamatosan változik. Hogy mikor, melyik összetevőből van több, az függ a kapcsolati „életgörbétől”, hogy mióta tart a  kapcsolat, hogy milyen szokások, és döntések alapján működik, hogyan változik az érzelmünk természete az idő során. Ezek mind egyénenként/páronként különbözőek, nincsenek mindenkire egységesen vonatkozó sablonmegoldások. Rendben van, ha egyes összetevőkből időnként kevesebb, vagy több  van, hiszen minden kapcsolatnak, a tiednek is megvan a maga dinamikája.

 

Viszont  ha nem vagy elégedett a jelenlegi kapcsolatoddal, tudatosan  „dolgozhattok” rajta a pároddal, hogy a három összetevő – mindkettőtök számára megfelelő arányú – kombinációjából létrejöjjön egy olyan egyensúlyi állapot,mely meghozza a beteljesülés vágyott állapotát.‍‍‍❤

 

Hiszem, hogy nem a boldogtalan, örömtelen életre születtünk! Ha párkapcsolati problémától, társkeresési nehézségtől szenvedsz, és megoldást szeretnél, bátran vedd fel a kapcsolatot velem.

 

ÉRDEKLŐDÖM

 

 

 

Forrás:

Leslie Becker-Phelps Phd és Megan Kaye: Szerelem, A vonzalom pszichológiája

 

Tudtad-e, ha megtanulsz jól bánni az emberekkel, azzal 99%-ban biztosítod a magánéleti sikert?

A siker és a boldogság, amire szinte mindenki vágyik, mindenkinek mást jelent, viszont van bennük egy közös nevező. A többi ember! Akik ott vannak körülötted, akikkel magánéletileg, szakmailag, vagy valamilyen egyéb formában kapcsolódsz az életed során.

Les Giblin (Emberi kapcsolatok mesterfokon, és számos egyéb sikerkönyv szerzője) szerint az emberek 90 %-a azért nem éri el a vágyott sikert az életében, mert nem képesek jó emberi kapcsolatokat ápolni, ellenben

„ha megtanulunk bánni  az emberekkel, 85 %-ban biztosítottunk magunknak bármilyen üzleti vagy szakmai sikert, és 99 %-ban magánéleti sikert.”

 

Biztos most benned is felmerül, hogy ok, de hogyan lehet „jól” bánni az emberekkel? Milyen készségek szükségesek,  a „jó” emberi kapcsolatokhoz?

 

Les Giblin azt mondja, az nem elég, ha csupán „jóban” vagyunk másokkal.

Úgy kell kezelnünk másokat, hogy miközben személyes megelégedettséget érzünk, nem sértjük meg a másik egóját sem. Az ego alatt az emberi méltóságot, a különleges, és egyedi személyiséget érti, ami tisztelet érdemel, és ami különlegesen fontos, értékes a tulajdonosa számára, és igyekszik azt megvédeni.( Ilyen értelemben mindannyian egoisták vagyunk, és ez alatt nem a szélsőséges viselkedést kiváltó negatív töltetű „egoizmust” értem.)

Ahhoz, hogy megtanuljunk jól bánni az emberekkel, célszerű szem előtt tartani a következőket, mint az „élet tényeit”:

  • Mindenki vágyik mások elismerésére, hogy aztán elismerhesse önmagát.
  • Mindenkit jobban érdekel saját maga, mint más.
  • Akivel találkozunk, fontosnak, és „valakinek” akarja érezni magát.

Ezt Les Giblin ego-éhségnek, önbecsülés-éhségnek nevezi, mely ha kielégül, csak akkor képes a tulajdonosa másokra, a kapcsolatra figyelni. Azt javasolja, ha szeretnénk, hogy valaki az általunk elvárt módon viselkedjen velünk, akkor először is csillapítsuk az ego éhségét. Más szóval:

 

„Segítsünk másoknak jobban szeretni önmagukat(…)”

 

 A kapcsolatainkban ugyanis mindannyian arra vágyunk, hogy a másik ember „segítsen”, megerősítsen abban, hogy fontosnak, értékesnek érezhessük magunkat. Ne felejtsd el, hogy nemcsak te, hanem a másik fél is!

 

Hogyan éreztessük az emberekkel a fontosságukat?

👉Változtass a gondolkodásodon, a hozzáállásodon!

Tedd meggyőződéssé, hogy az emberek fontosak,legyen ez a hited/hitrendszered része!

👉Vedd észre valóban az embert!

Az elménk ugyanis képes arra a furfangra, hogy megszűrve az információt, csak azt láttatja meg, ami nekünk fontos, ami rendszerint csupán töredéke a minket körülvevő valóságnak.

👉Ne versengj a másikkal!

Gyakori a kapcsolatokban a kísértés, hogy saját fontosságunkat -tudatosan, vagy tudattalanul- másoké fölé emeljük.(lásd feljebb az „élet tényei”-t)

Ha valamit mesélnek nekünk, akkor azt „überelni” szeretnénk, nem feltétlenül azért, hogy a másikat lekicsinyeljük, hanem hogy magunkat felemeljük, hogy jó benyomást keltsünk. Jó benyomást azonban úgy is lehet kelteni, ha a másik felé jelezzük, hogy hatással van ránk, hogy „elbűvöl”, cserébe a másik értékesnek, és „nagy egyéniségnek” fog tartani.

👉Tudd, mikor javíts ki másokat!

Előfordulhat, hogy amikor kijavítasz másokat, akkor nem valós problémát akarsz megoldani, sokkal inkább a saját fontosságodat, értékességedet szeretnéd hangsúlyozni. Ezért érdemes időnként feltenni magunknak a kérdést: Valóban annyira számít, hogy igaza van-e, vagy téved?

 

EEN képlet, avagy a vonzó személyiség titka

Les Giblin szerint akkor válsz vonzó személyiséggé, ha kielégíted az emberek  három alapvető vágyát, melyek az alábbiak:

 

👉Elfogadás

Elfogadom az embereket olyannak, amilyenek, anélkül, hogy kritizálnám, vagy megváltozásra kényszeríteném.

👉Elismerés

Nemcsak elfogadom a hibáival együtt a másikat, hanem megkeresem benne azt, ami tetszik, akár valami apróságot, ami elismerésre méltó.

👉Nagyrabecsülés

Végig gondolom, hogy mennyire fontos, és értékes számomra a másik. De nem csupán gondolatban hangsúlyozom ki az értékeit, hanem tudatom is vele. Ennek számos módja létezik, ilyen lehet pl., hogy  tudok köszönetet mondani, bocsánatot kérni, nem várakoztatom meg, időt szánok rá…

 

 

Használd az EEN (Elismerés, Elfogadás, Nagyrabecsülés) képletet, és emeld magasabb szintre a kapcsolataidat!

 

Ha úgy érzed egyedül nem megy, de fejleszteni szeretnéd önmagad, a kapcsolataidat, a kommunikációdat másokkal, ebben egyéni tréninggel, coachinggal tudlak támogatni.

 

ÉRDEKEL

 

 

Forrás:

Les Giblin: Emberi kapcsolatok mesterfokon

Párkapcsolat “marketingstratégiai” elemei

Talán most sokatokban felmerül a kérdés, hogy mi köze van a marketingnek és a párkapcsolatnak egymáshoz. Mindjárt mutatom nektek az analógiát.

Éveken keresztül dolgoztam gyártóvállaltok marketingeseként, és tudom mennyi energiát igényelt a kiemelt ügyfelek/vevők/ megtartása, és a folyamatos törekvés arra, hogy elkerüljük a „szakítást”. Amire időnként  mégis sor került, hiszen ott voltak a versenytársak is. Egy-egy kulcsfontosságú partner elveszítése nemcsak gazdasági, hanem presztízs veszteséggel is járt. Azonban sem vállalati szinten, sem személyesen, mint kapcsolattartó, nem engedhettem meg a „sebnyalogatást”, hanem újabb stratégiai partner megnyerésén munkálkodtam, ami komoly kihívás volt szintén, sikerrel, és az elutasítás kudarcával színezve.

Mintha csak egy párkapcsolatról beszélnék, ugye?

Nem véletlenül nevezték el a marketingben a fent említett tevékenységeket kapcsolati marketingstratégiának, aminek az alapelveit én előszeretettel alkalmazom a párkapcsolati coachingjaimban.

Miért is lehetséges ez? Olvass tovább!

 

párkapcsolat, párkapcsolati stratégia

Leonard Berry amerikai marketing professzor szerint „Ahol igény van a szolgáltatásokra, melyeket folyamatosan vagy időszakosan nyújtanak, és amelyekben fontos a személyes viszony, a minőség és az összetétel változása, ott lehetőség van a kapcsolati marketing kialakítására.”

 

A párkapcsolat pontosan ilyen. Hosszabb, vagy rövidebb ideig tartó személyes viszony férfi és nő között, ahol meghatározó szerepe van a kapcsolat milyenségének, minőségének és alakulásának.

 

Kapcsolati marketing/párkapcsolati marketing stratégiai elemei:

 

👉Hosszútávra szóló elkötelezettség:

A kapcsolati marketing szerint a siker mércéje, hogy egy ügyféllel mennyi ideje tart egy kapcsolat, ezért a szervezet olyan kapcsolatok mellett kötelezi el magát, amelyek hosszú évekre szólnak.

 

Párkapcsolatok esetében is azt tekintjük sikeresnek, amelyek „életünk végéig”, de legalábbis hosszú ideig tartanak. Online társkereső oldalak bemutatkozó lapján gyakran olvashatjuk a „tartós kapcsolatot keresek„ mondatot, ami „szűrőként” is működik, kizárva a lazább, vagy kizárólag szex kapcsolatot keresőket, azaz törekszünk a hosszútávra szóló elkötelezettségre.

 

👉Elkötelezettség és az ígéretek betartása:

A kapcsolati marketing az ügyféllel a hosszú távú kapcsolat kiépítésére, más gyártók mellőzésére, az információ kölcsönös kicserélését épül, és a felek között kölcsönös bizalmat feltételezi.

 

Mit jelent ez párkapcsolati szempontból?

Egy párkapcsolat akkor működik jól, ha jól és biztonságban érezzük magunkat benne, ha mindkét fél bizalommal van a másik iránt. Ha mindkét fél betartja az ígéreteit, és mindkét fél hisz abban, hogy a kapcsolat értékes. Sőt annyira értékes, hogy fenntartása érdekében további energiákat is hajlandóak belefektetni.

 

👉Az ügyfelek megtartása:

A kapcsolati marketing arra koncentrál, hogy az ügyfelek tartósan megmaradjanak, így szerezve nagyobb piaci részesedést.

Párkapcsolatra lefordítva, a cél olyan tartós kapcsolat, melyben kölcsönösen előnyökre tehetünk szert, a saját, és partnerünk igényeinek, elvárásainak kielégülése mellett. Ahhoz, hogy ez megvalósuljon, tisztában kell lennünk a saját magunk, és párunk személyes igényeivel, azzal, hogy mit vár el tőlünk, illetve a kapcsolattól. Ezek tisztázásával megelőzhető jó néhány párkapcsolati konfliktus.

 

👉Ügyfél-kapcsolatok élettartamának értéke:

A kapcsolati marketing egyik alapeleme, hogy a gyártónak azonosítania kell azokat a partnereket, akik hajlandóak hosszabb távra szóló kapcsolatokat kialakítani, ugyanis nem minden ügyfél szereti.

 

A párkapcsolati „piacra” a sokszínűség jellemző. Különböző értékek, értékrendek, élethelyzetek, elvárások, és jellemek keverednek. Ezeket szűrni, összeilleszteni nem a legkönnyebb feladat, főleg kellő türelem, kitartás, és motiváció hiányában.

 

👉Kétirányú kommunikáció:

A kapcsolati marketing a partnerség kialakításáról, és  kölcsönös kommunikációról szól.

Ahogyan a párkapcsolat is. Egy párkapcsolatban kiemelkedő szerepe van a valóban kétirányú, és tiszta kommunikációnak, amelyben őszintén meg tudnak fogalmazódni az igények, a problémák, és az arra nyújtandó konkrét megoldások.

Ezek nélkül döcögve fog forogni a párkapcsolat „kereke”.

 

👉Az egyénre szabott szolgáltatás:

A kapcsolati marketing által megismert igények alapján az ügyfélnek nyújtott szolgáltatást az ügyfélre „szabják”.

Korábban a megtartásnál már említettem párkapcsolati szempontból az egymással, és önmagunkkal kapcsolatos igényeink tisztázásnak fontosságát. Ha jól ismerjük a saját elvárásainkat, és a partnerünk elvárásait, akkor ezek ismeretében, illetve a korábbi tapasztalataink, tudásunk ismeretében képesek leszünk olyan kapcsolati közeget kialakítani, és kapcsolatunkat olyan minőségben működtetni, melyben önmagunkra, egymásra, és az „otthon lenni” harmóniájára találunk.

 

A kapcsolati marketing alapján a párkapcsolat előnyei

 A kapcsolati marketing alkalmazásának előnyei a hűséges ügyfelek, a minőségi szolgáltatás, és az egyenrangú partneri viszony.

 

 A “jó” párkapcsolattól hasonlókat kapunk, és ha a hűség, a kapcsolat partnerek által elvárt minősége adott, az növeli a fontosságunk érzését, biztosítja a „szeretni, és szeretve lenni” vágyott állapotát, mely tovább fokozza a megelégedettséget: Mindez pedig megalapozza a kapcsolat tartósságát.

 

A kapcsolati marketing alkalmazásának hátrányai

Egy kapcsolat kiépítése és javítása nagy erőfeszítéseket kíván, és kizár más lehetőségeket.

 

Egy jól működő, biztonságot, stabilitást, érzelmi kielégülést, szeretetet és szerelmet nyújtó párkapcsolatnak, és e melletti hosszú távú elköteleződésnek meg kell fizetni az árát, mint minden másnak.

 

A kapcsolati marketing előnyeire épülő, hosszútávú, szeretet-, és szerelemalapú partnerkapcsolatot kívánok mindenkinek!

 

Ha nem vagy olyan szerencsés, és párkapcsolati nehézségekkel küzdesz, ITT, vagy a lenti gombra kattintva tudsz coachingra jelentkezni, ahol szeretettel várlak.

 

ÉRDEKEL

Önértékelési nyilatkozat

Amikor értéktelennek, semminek és senkinek érzed magad, olvasd el újra és újra Virginia Satir amerikai pszichoterapeuta “Én én vagyok” című önértékelési nyilatkozatát, amíg képessé nem válsz elfogadni, sőt megszeretni önmagad.

Csak azért, mert Te te vagy, és így vagy jó!

 

önbecsülés, önértékelés

Én én vagyok

 

“Nincs a világon még egy ugyanilyen ember. Egyes részleteket tekintve sokan hasonlítanak hozzám, de egészében véve senki. Ennélfogva bármit teszek, azt magamnak tulajdoníthatom, hiszen én választottam.

Én rendelkezem mindenemmel-

a testemmel és annak minden mozdulatával;

az elmémmel, valamennyi gondolatommal és ötletemmel;

a szememmel és a képekkel, melyeket észrevesz;

az érzéseimmel, legyen bár az harag, öröm, csüggedés, szeretet, csalódottság vagy izgalom;

a számmal és minden szóval, ami elhagyja, akár udvarias, akár durva, kedves, helyénvaló vagy sem;

 a hangommal, legyen az hangos vagy kellemes;

minden cselekedetemmel, függetlenül attól, hogy saját magamra vagy másokra irányul.

Magam birtoklom a képzeletemet, az álmaimat, reményeimet és félelmeimet. Az enyémek győzelmeim és sikereim, kudarcaim és balfogásaim.

Mivel a magam ura vagyok, tökéletesen megismerhetem magamat. Ezáltal minden részemhez bensőséges szeretet és barátság fűzhet. Minden porcikámat érdekeimnek megfelelően használhatom. Tudom, hogy akadnak bennem érthetetlen vagy számomra még ismeretlen vonások, de amíg barátsággal és szeretettel viszonyulok magamhoz, addig bátran és bizakodva kereshetem a rejtélyek megoldását és önmagam jobb megértésének lehetőségeit.

Akármilyennek tűnök, bármit mondok vagy teszek, gondolok vagy érzek egy adott pillanatban, az mind-mind én vagyok. Bármely időpontban hitelesen képviselem saját magamat. Ha később visszagondolok arra, milyennek mutatkoztam, szavaimra, cselekedeteimre, eszméimre és indulataimra, talán ez vagy az tőlem idegennek tetszik majd. Akkor elvethetem azt, ami nem hozzám való, megtarthatom azt, amit lényemhez megfelelőnek bizonyult, és kitalálhatok valami újat ahelyett, amitől elfordultam.

Érzékeim és képességeim segítségével megállhatom a helyemet, közel kerülhetek másokhoz, eredményeket érhetek el, értelmet és rendszert vihetek az engem körülvevő személyek és dolgok tömegébe.

Bírok magammal, tehát irányíthatom magamat.

Én én vagyok, és így vagyok jó.”

 

Ahhoz, hogy mennyire boldogulsz az életben, függ attól, hogy mennyire  érzed jól magad a bőrödben, hogy mennyire becsülöd magad, mennyire fogadod el magad a lehetőségeiddel, és a korlátaiddal együtt.

Talán nehéz elhinni, de mindig van lehetőséged a változásra.

Ha új utakon indulnál el, de nem mersz szembenézni a valós, vagy vélt félelmeiddel, ha jól jönne egy “kísérő” az úton, fordulj hozzám bizalommal, és kérj időpontot egyéni coachingra.

 

Együtt könnyebb! Coachinggal könnyebb!

 

ÉRDEKEL

 

 

Forrás:

 

Kádár Annamária: Mesepszichológia (189.oldal)

 

Hogyan lehet a síró kisfiúból érzéketlen férfi?

Van, amikor a téma tényleg az utcán hever. Két-három év körüli ,göndör hajú, tünemény kisfiú hangosan, keservesen sír. Kapaszkodva ölelésre nyújtja apró kis karjait az őt kísérő” jóságos nagymama” kinézetű idős hölgy felé, aki  a gyermek nagymamája, vagy babysittere lehet. A kedvesnek tűnő arc azonban szigorúvá, kőkeménnyé változik, ahogy a zokogó kisfiú felé hajolva, „hatalmi” fölényéből fölé magasodva fejhangon üvölti, hogy „hagyd abba, nem veszlek fel, akárhogy  hisztizel!” Összefacsarodik a szívem, miközben minél gyorsabban igyekszem távolodni a helyszíntől.

 

szeretet, elutasítás, kisgyermek, férfi, kapcsolatok

 

Mit érezhet az a kisgyermek, aki vigasztalás helyett szidást, megértés, együttérzés helyett elutasítást kap?

Nem akarok sem pszichológus, sem nevelési tanácsadó szerepében tetszelegni, csupán anyaként, emberként a szubjektív véleményemet megosztani, anélkül, hogy bárki felett pálcát törnék. Értem én, hogy mindenkinek lehet rossz napja, én sem voltam, vagyok tökéletes anya, nálam is elszakadt a cérna a kétévesem dackorszakában, és időnként ma is. Sőt egyetértek azzal is, hogy nem lehet mindent a gyerekre hagyni, a határokat meg kell húzni.

 

De mi lenne, ha amikor nevelünk, tanítunk, akkor azt a szeretetünk kifejezése mellett tennénk?

Mibe került volna öleléssel megnyugtatni, simogatással lecsitítani azt a gyermeket? A fiúgyermekek, mint jelen esetben is, rendszerint megkapják a „ne sírj”, „ne érezz”, „ne kerülj közel”, „légy erős” utasításokat, gátló parancsokat a szülőktől, anyáktól, nagymamáktól, bölcsis néniktől, óvónéniktől, tanító-, és tanárnőktől. A közvetlen környezetükben lévő, az életükben meghatározó szerepet betöltő NŐK-től.

 

Mi, nők neveljük a leendő férfiakat.

Ha tetszik, ha nem, felelősségünk van abban, hogy milyen férfivá válnak. óriási hatással vagyunk rájuk, mégis meglepődve tapasztaljuk, és nem értjük, hogy miért nincsenek ma „normális” férfiak.

Társkereső, vagy párkapcsolatban élő ügyfeleim panaszkodnak, hogy a férfiak vagy erőtlen, gyenge „kisfiúk”, vagy erőszakos „vadállatok”, túlságosan érzékenyek, vagy túlságosan érzéketlenek.

 

A gyermekkori női minták igenis meghatározzák, hogy a kisfiú felnőtt férfiként hogyan viselkedik a nőkkel, hogyan gondolkodik róluk, és mit érez, amikor kapcsolatba kerül velük.

Ha mi magunk is megtanítjuk a fiainknak, hogy ne mutassák ki, ne éljék meg az érzéseiket, hanem nyomják el, legyenek érzéketlenek, erősek, mert ellenkező esetben nem kapnak szeretetet, azért mert nem elég jók, akkor ne lepődjünk már meg, hogy felnőtt férfiként nem képesek beszélni az érzéseikről, az érzelmekről.

 

A síró kisfiúk is felnőnek egyszer.

Ha megtanulják, hogy ha közel kerülnek valakihez, akkor az bántással, fájdalommal jár, akkor jó eséllyel felnőttként is törekszenek arra, hogy megvédjék önmagukat, a lelküket. Ezért jó messzire elkerülik az intimást, kerülik a nőket, kerülik az elutasítás lehetőségét, inkább távol tartja magát érzelmileg, és gyakran fizikailag is a másik nemtől. Sok esetben nem lesznek képesek kapcsolódni ,kötődni, vagy még rosszabb esetben arroganciával, erőszakossággal, fizikai bántalmazással „jutalmazzák” a nőket.

Ezzel nem felmenteni akarom a bántalmazó férfiakat, sőt mélyen elítélem őket, és a gyámoltalan férfiak védőügyvédje se szeretnék lenni.

De azon mindenképpen elgondolkodnék, hogy mi nőként, (anyaként, nagymamaként, pedagógusként) mit tehetünk a felnövekvő férfigenerációért, az egészségesebb férfilélekért.

 

Mit tehetünk mi, nők az “új” férfigenerációért?

Gondoljuk végig, hogyan tudunk a szeretet, a bizalom, a megértés jegyében olyan elfogadó közeget biztosítani a gyermekeinknek, ahol helye van az érzelmeknek, az értő kommunikációnak.

Mit tehetünk azért, hogy felnőttként is biztonságosnak ítélje a nők közelséget, hogy képes legyen megmutatni az érzéseit a kapcsolataiban, hogy ne nagyra nőtt kisfiúként, hanem érző, értő férfiként élje a  felnőtt életét.

Mert valljuk be őszintén, nőként mi magunk is ilyen férfit szeretünk magunk mellett, és ilyen férfit szeretnénk a lányaink mellett tudni!

 

Hogy a párkapcsolatainkban mit tehetünk a férfiakért, az egy következő blogbejegyzés témája.

 

Ha anyaként, nőként változtatni szeretnél a kapcsolataid minőségén, ha szeretnéd jobban érteni önmagad, és jobban megérteni másokat, vagy csak coachinggal kapcsolatban érdeklődnél, ITT tudod felvenni velem a kapcsolatot. 

 

ÉRDEKEL

Kell-e neked önismeret?

 

A tegnap estét az önismeretfejlesztés jegyében nagyszerű és lelkes fiatalokkal volt szerencsém tölteni. Fantasztikus volt látni, ahogy az Identity önismereti társasjátékkal „ játszva” könnyedén, jókedvűen, de mégis mély témákat érintve megnyíltak önmaguk, és a játékostársaik előtt, ahogy közelebb kerültek a legbelsőbb Én-jükhöz, és persze egymáshoz, ahogy értékes, és őszinte gondolatokat fogalmaztak meg, ahogy bátran és bátorítóan reflektáltak önmagukra, és egymásra. Annyira motiváló, és inspiráló volt minden egyes megnyilvánulásuk, hogy őszintén sajnáltam, hogy nem tartozom közéjük. Sodortak magukkal, az ambíciójukkal, az „életigenlésükkel”, amelyek  a nehézségeik ellenére jelen vannak.

 

önismeret, önfejlesztés, coaching, társasjáték

 

Lelkesítő, de közben meg elszomorító is volt számomra az élmény, mert eszembe jutnak a saját korosztályomból azok a negyvenesek, ötvenesek, akik évek óta csak szenvednek az életükben, panaszkodnak. A változtatás azonban fel se merül náluk opcióként, mert  a korlátozó hiedelmeik tudattalanul belenyomják őket a jelenlegi helyzet fenntartásának kényszerébe.

Az önismereti munkára pedig húzzák a szájukat, vagy azért, mert szerintük „az is csak egy humbuk”, vagy azért, mert „önismerettel foglalkozni meló”, ráadásul  „soha nincs ideje”, főleg  magára.

 

Az önfejlesztés “menő”

 

A tegnap esti fiatalok is „keményen” dolgoznak, az ő napjuk is 24 órából áll, éppen jövőt, és karriert építenek, egzisztenciát teremtenek, de szánnak időt önmagukra, és ha kell, késő este, a 3 órás  önismereti társasjáték után mennek vissza az irodába dolgozni.

Tudatosak, ők már értik, hogy önmagukba „befektetni” a legnagyobb nyereséggel jár, és számukra az önfejlesztés nem ciki (a tévé előtt punnyadás annál inkább), hanem „menő” dolog, mert  tudják, hogy előrevisz, mert segít a boldogulásban.

 

Az önismeret mindent visz?

 

Az önismeret mindennek az alapja. Ahogy a Forbes főszerkesztője mondta a Corvinus Egyetem nyári diplomaosztó ünnepségén, az „önismeret mindent visz”.

 

önismeret

 

Óriási előny, ha tudod ki vagy, milyen vagy, mit miért csinálsz, hogy honnan hova tartasz, hogy mik az értékeid, hol vannak a határaid.

Ha ezekkel tisztában vagy, hatékonyabb lehetsz a munkádban, jobban működsz a párkapcsolatodban, könnyebben jönnek az eredmények, és elégedettebben éled az életed.

Az önismereted befolyásolja az önmagadhoz való viszonyodat, a másokhoz való kapcsolódást, hatással van a kapcsolataid minőségére, az pedig az életminőségre.

 

Ezek után mit mondasz? Kell-e neked önismeret?

 

Aki ismeri magát, azt is tudja miben, kitől kérjen segítséget. Ha engem választanál, akkor ITT tudod felvenni velem a kapcsolatot. Egyéni coachingban, vagy önismereti társasjátékozva másokkal együtt fejlődhetsz.

 

ÉRDEKEL