Hogyan rombold le a kommunikációs gátakat a kapcsolataidban?

A mindennapjainkban bármikor előfordulhat, hogy egy ártalmatlannak tűnő beszélgetésből feloldhatatlannak tűnő konfliktus keletkezik.  Mondhatnád erre, hogy a konfliktus az életünk természetes velejárója. Ezzel egyet is tudok érteni, viszont az nagyon nem mindegy, hogy mit kezdünk vele. Hogy a szavainkkal, viselkedésünkkel tovább mélyítjük, vagy éppen kisimítjuk a ráncokat a kapcsolatainkban.

 

Kommunikációs gátak, melyek  jobban rombolják a kapcsolataidat, mint hinnéd

 

Thomas Gordon nagyon találóan „közléssorompónak” nevezte el ezeket, amivel elzárják az utat a megbeszélés, a megoldás lehetősége elől. Olyan verbális gátak ezek, melyeket általában tudattalanul, néha viszont nagyon is tudatosan „használunk”, és így próbáljuk  irányítani a másik fél viselkedését.

kommunikáció, kommunikációs gátak, közléssorompó, én-üzenet

 

Gordon 12 olyan közléssorompót határozott meg, melyek mérgezik a mondanivalónkat, és ezeket 3 fő csoportba rendezte:

 

1⃣ Ítélkező közléssorompók  a kritizálás („nem vagy képben”), a címkézés („durva vagy”), a hibáztatás („mert nem jól csináltad”), vagy a hízelgés („de cuki vagy”).

2⃣ Megoldásokat közlő közléssorompókat alkalmazol akkor, amikor utasítod a másikat („azonnal kérj bocsánatot”), vagy („hagyd abba a tévézést”). Amikor fenyegetőzöl („jobb, ha nem próbálod meg”), moralizálsz („illene megtenned”), presszionálod a másikat („nyomatékosan kérem, hogy csináld meg”) vagy éppen tanácsot adsz („én a te helyedben”), („az a legjobb megoldás, ha…).

3⃣ A másik aggodalmát megkerülő közléssorompók lehetnek a biztatás („ a dolgok úgyis mindig jobbra fordulnak), a bagatellizálás („ez nem is annyira vészes, ne izgasd magad ilyesmi miatt”), a kikérdezés, faggatózás („miért tetted”, „ki befolyásolt”), és az elterelés („próbálj nem gondolni rá”, „felejtsd  el az egészet”).

 

Ezek mind az el nem fogadás megnyilvánulásai. A közléssorompók egyrészt rátolják a felelősséget a másikra, másrészt változásra próbáljuk rábírni általuk a másik felet, amely szinte mindig védekezést, ellenállást vált ki belőle. Így el is akad a közös problémamegoldás, az együttműködés, és megmarad a rossz érzés mindenkiben.

 

Rombolás helyett építsd a szavaiddal a kapcsolataidat!

 

Ne a másikról, hanem önmagadról beszélj. A szádon automatikusan kiszaladó kritika, utasítás, megbélyegzés helyett beszélj Én-nyelven. Azt, hogy a másik ember viselkedésében mi zavar, és mit szeretnél, a 4-lépéses Én-üzenet segítségével támadás nélkül tudod megfogalmazni. Ez pedig az együttműködés irányába mozdítja el a kommunikációt.

 

Lássuk a négy lépést!

 

➡ Első lépés a megfigyelés, amikor is tényszerűen, támadás, megítélés, minősítés nélkül fogalmazod meg a történéseket, az objektív okát annak, amiért a beszélgetést kezdeményezed.

➡ Második lépés az érzések kifejezése. Őszintén mondd el, mi zajlik benned, mit érzel a szívedben. De ne értelmezd, ne csatolj mellé gondolatot. „Az úgy érzem, nem figyelsz rám eléggé” nem érzés, hanem értelmezés. Az érzés az öröm, szomorúság, düh, csalódottság, és így tovább.

➡ Harmadik lépés a szükségletek kifejezése. Mondd el, mit szeretnél, mire van szükséged, milyen igényed, vágyad áll az érzés mögött. Fogalmazd meg, és ne várd, hogy a másik ezt kitalálja.

➡Negyedik lépés a kérés. Pontosan mondd el, de követelés nélkül, hogy mit kérsz a másiktól.

 

A 4 lépés egyszerű, de nem könnyű!  Mutatok segítő példákat:

 

1.       Megfigyelés

Mi történt?

2.       Érzések

Mit élek meg?

3.     Szükségleteim

Mit szeretnék?

4.       Kérés

Mit kérek a másiktól?

Tele van a szemeteskuka.

Tegnap én vittem ki.

Rettenetesen fáradt vagyok  ma. Pihenésre van szükségem. Kérlek, most te ürítsd ki!
Elkéstél a vacsoráról. Csalódott vagyok. Szerettem volna több időt kettesben tölteni veled. Kérlek, tévézés helyett beszélgess most velem!
Nagyon nagy itt a zaj. Ideges vagyok, mert egy fontos munkát kell határidőre befejeznem. Egy kis csöndre lenne szükségem. Kérlek, beszélgessetek a másik szobában!

 

Nincs garancia rá, hogy a fenti módszer minden esetben, minden problémát megold. De minél gyakrabban alkalmazod, tapasztalni fogod, hogy

  • a kapcsolataidban ritkábban akad el a kommunikáció,
  • egyre ritkább lesz a fájdalmas, és parttalan vita,
  • egyre könnyebben találtok közös nevezőre.

Ha szeretnéd, hogy a kapcsolataid ne lehúzzanak, hanem örömforrásként tápláljanak, de elakadtál, vagy tovább fejlődnél a témában, a lenti gombra kattintva tudod felvenni velem a kapcsolatot.

 

ÉRDEKLŐDÖM