A titokzatos szeretet valódi arca

Coachingra jelentkező ügyfeleimnél gyakran alkalmazom az “értéktérkép” módszert, mely a számára fontos személyes értékek feltérképezésére szolgál. Szinte kivétel nélkül elsőként kerül megjelölésre  – egyik legfőbb értékként –  a szeretet.

A szeretet az, ami nélkül nem tudunk, és nem is akarunk élni.

Olyan érték ez számunkra, amely meghatározza a gondolkodásunkat, a viselkedésünket, hatással van a motivációnkra.

A legfontosabbnak gondoljuk, pedig a Maslow-féle motivációs elmélet szerint a szeretet, a valakihez tartozás igénye a Maslow-piramis közepén helyezkedik el. Mindössze a harmadik szint az embert irányító motivációk között, nem pedig az első, ahogy azt sokan gondolják.

 

De mi az a szeretet? Hogyan szeretünk?

 

Ezek azok a kérdések, amelyekre nehéz egyértelmű választ adni.

Valami megfogalmazhatatlan, szavakkal nehezen kifejezhető, de mindenképpen pozitív „érzésről” beszélnek az ügyfeleim, amit már  valamikor, valamilyen formában átéltek, és újra szeretnék „érezni”, vagy még nem élték meg, és éppen ezért vágynak rá.

 

szeretet

 

Azt gondolják, hogy a szeretet univerzális érzés, olyan alapérzés, amely biológiailag belénk van kódolva, ösztönös.

Bármennyire is hihetetlen, egy tanult, úgynevezett  kognitív érzésről van szó, melynek következtében  mindenki máshogy szeret, úgy, ahogy azt valamikor, valakitől (általában a szülőktől kapott minta alapján) megtanulta. Van aki jobban, van aki kevésbé, de a képesség mindenkiben megvan rá.

A szeretet tanulható, gyakorolható,és minél többet szeretünk, annál jobban tudunk szeretni.  🙂

 

Ahány ember, annyi SZERETET definíció.

 

Az egyes tudományágak sem tudnak általános, egységesen elfogadott meghatározást adni rá.

Erich Fromm német származású amerikai pszichológus  A SZERETET MŰVÉSZETE  című könyvében azt írja, hogy a szeretet nemcsak érzelem, hanem egyfajta kihívás, nem „adatik  meg” csak úgy, tenni kell érte :

 

„(…) a szeretet viszont tett, az emberi erő kifejtése, és csak szabadon fejthető ki, soha nem lehet kényszer eredménye. A szeretet tevékenység, nem passzív érzelem; nem beleesünk, hanem helytállunk benne. Legáltalánosabban úgy írhatjuk le a szeretet cselekvő jellegét, hogy szeretni elsősorban annyi, mint adni, nem, pedig kapni”(….)

 

Kevin Roberts Lovemarks című könyvében pedig 6 általános „igazságot” jegyzett le a szeretetről.

 

  • „Az embernek szeretetre van szüksége. Nélküle meghal. A magányos, szeretet nélkül élő emberek esetében négyszer nagyobb a korai halál valószínűség”
  • „A szeretet többet jelent annál, hogy „nagyon kedvelem”. Nem is a gyengédségről szól.A  szeretet a mély kötődés érzése.”
  • „A szeretet viszonzásról, finom, ösztönös megérzésekről szól. A szeretet mindig kétoldalú.”
  • “Megtudjuk határozni, hogy „kit és mit szeretünk.” Ne csak a romantikus szerelemre gondoljunk, hanem a a családon belüli szeretetre, a barátok közötti szeretetre, az élet szeretetére, a szabadság szeretetére, a házi állataink szeretetére.
  • “A szeretethez idő kell. A szeretnek múltja van.” 
  • „…a szeretetet nem lehet előírni vagy kierőszakolni. Csak adni lehet. Olyan, mint a tisztelet, akkor kapsz szeretetet, ha adsz”

 

Számodra mit jelent a szeretet? Te hogyan szeretsz?

 

Ha nem tudod megfogalmazni, vagy gondot okoz a szeretet adása-elfogadása, akkor gyere el hozzám OH-kártya konzultációra.

Az asszociációs kártyák segítenek az  érzelmek megfogalmazásában és tudatosításában, miközben fejleszti az  önismeretedet. ITT tudsz bejelentkezni hozzám.

 

Forrás:

Erich Fromm,  A szeretet művészete

Kevin Roberts, Lovemarks

 

 

Miért haragszol?

 

“A harag csupán a kín másik neve.” (Paul S. Kemp)

 

Életünk minden egyes mozzanatát befolyásolják az érzelmeink, a hangulati változásaink. Minden megnyilvánulásunk mögött egy-egy érzés lapul.

Az érzéseink befolyásolják a gondolkodásunkat, a viselkedésünket, cselekvésre, vagy éppen nem cselekvésre késztetnek.

Az érzéseink szükségleteket elégítenek ki, pontosabban szükségleteink kielégítésére motiválnak.

Az érzéseink „gyökere” mindig egy vagy több szükséglet.

A harag valamely kielégületlen szükségletünkhöz kapcsolódó, tartós, negatív érzés, amitől nem csak mi magunk, hanem a környezetünk is szenved. Megmérgezi a lelket,és a testet.

 

harag

Néhány alapvető szükségletünk, melynek sérülése, kielégítetlensége haraghoz vezethet:

 

  • Életöröm: harmónia, szépség, könnyedség, kényelem, humor,  szórakozás , játék, stabilitás, biztonság, béke, remény, egyszerűség, rend, jelenlét.
  • Autonómia: szabadság, választás
  • Értelem: az élet „szolgálata”, flow
  • Integritás: hitelesség, önazonosság, önbecsülés, szeretet, békesség
  • Fejlődés: kaland, tanulás, inspiráció, lelki béke
  • Kapcsolódás: kötődés, valahova tartozás, figyelem, együttműködés, empátia, béke, barátság, őszinteség, információ, szeretet, gondoskodás, közelség, kölcsönösség, közös értékek, támogatás, érzelmi biztonság
  • Fizikai szükségleteink: levegő, élelem, otthon, egészség, biztonság, mozgás, szexualitás

 

  • Mi van a haragunk mögött?

Mások cselekedetei, viselkedése, kommunikációja különböző reakciókat vált ki belőlünk. Azonban nem ezek a reakciók az érzelmeink, érzéseink kiváltó okai.  A valódi ok mindig valamilyen kielégült, vagy kielégületlen szükségleteinkben keresendő.

 

  • A harag egyik forrása a veszteségtől való félelem, például egy számunkra sokra tartott érzésnek (bizalom, szeretet), vagy számunkra fontos személy elveszítésétől való félelem.
  • A haragot táplálhatja a személyes büszkeségünk. A büszkeség  ugyanis szoros összefüggésben áll az önfeláldozás érzésével. Ezzel viszont az a probléma, hogy a „áldozathozatalunknak” a másik fél általában nincs tudatában előkészítve ezzel a harag táptalaját. Tipikus eset,  amikor  munka után esetleg fáradtan hazaérsz, elindítod a mosást, leellenőrzöd a gyerek házi feladatát, és vacsorával várod a párod. Ő azonban hazaérkezése után, az erőfeszítéseidet észre se véve, elkezd panaszkodni a munkájára, kollégákra, a dugóra, és közben arra gondol, micsoda erőfeszítéseket kell tennie érted, a családért. Mindkettőtökben ott van az erőfeszítéseitek elismerése iránti vágy, és miután nem kapjátok meg, az erre vonatkozó szükséglet kielégületlen marad, nő belül a frusztráció, a sértettség, a düh.
  • A harag forrása lehet a viszonzatlan szeretet , a figyelmesség, a tapintatosság, az udvarias gesztusok hiánya. Ugye veled is előfordult már, hogy számodra fontos személy elfelejtette a szülinapodat, névnapodat? Megvan az érzés, ugye? Ott zakatol belül a „nem vagyok elég fontos”, „nem vagyok elég értékes”, „nem vagyok elég jó” érzése, melyet „erkölcsi felsőbbrendűséggel” kompenzálunk, például, egy ilyen „szemét”, „bunkó” meg sem érdemel minket (a szerelmünket,a  barátságunkat).A harag olyan erőteljes bűntudatot ébreszt, hogy kénytelenek leszünk „rossznak” kikiáltani a haragunk „tárgyát”, hiszen ha nem ezt tennénk, okafogyottá, jogtalanná válna a haragunk. Így helyezzük magunkat piedesztálra, a másikat erkölcsileg alsóbbrendűnek tekintve.
A harag nem megoldás a problémákra.

 

Ismerd fel inkább a saját, és a másik fél szükségletét, az ugyanis nem jó vagy rossz, hanem egyszerűen csak van.

empátia,harag

A  szükségletek felismerése  szintjén képesek leszünk meglátni a másikban az embert.  Ez segíteni fog abban, hogy empátiával reagálj, hogy ne őt  okold az érzésedért, hogy rugalmasabb legyél a megoldási stratégiák tekintetében, azaz a problémát célozd meg, ne a másik embert.

 

 

 

Forrás:

Rambala Éva: Az erőszakmentes kommunikáció alapjai

Dr. David R. Hawkins: Elengedés