Hogyan mondj nemet?

Minden olyan helyzetben, amikor NEM-et szeretnél mondani egy kérésre, egy ajánlatra, mert az nem egyezik a szándékaiddal, az érdekeiddel, a vágyaiddal, és mégsem teszed, akkor a belső szabadságodra, az önállóságodra, a személyiségedre mondasz nemet.

 

A  NEM-et mondás különösen akkor nehéz, ha tekintélyszeméllyel (főnököddel, szüleiddel, hivatali személyekkel) állsz szemben, ha alá-, fölérendeltségi viszonyban vagytok.

De egyenrangú kapcsolatokban (barátság, párkapcsolat) is előfordul, hogy automatikusan IGEN-T mondasz, mert nem akarod megbántani a másikat, nem akarsz neki csalódást okozni, vagy éppen megsajnálod. Igent mondasz akkor is, ha biztosan tudod, hogy bánni fogod.

 

“A türelemnek is vannak határai. Ha túlzásba viszed, gyávasággá változik.” /G. Jackson/

 

Nem-et mondás lépései, stressz

 

Bármikor előfordulhat, hogy egy mérlegelés nélkül kimondott IGEN-nel NEM-et mondasz egy fontosabb, értékesebb dologra.

Például. amikor a főnököd  a munkaidőd lejárta előtt pár perccel szeretne veled beszélni az éppen futó projektről, miközben te sietnél az oviba/suliba, hogy megnézd a gyermeked ünnepi szereplését.

 

Mi teszel ebben a helyzetben?

 

Nem lepődöm meg, ha a főnöki utasításnak eleget téve éppen lemaradsz a gyereked szerepléséről, és a szíved szakad meg, miközben a csalódottságtól zokogó gyermekedet próbálod megnyugtatni.

Ilyen, vagy ehhez hasonló szituáció mindannyiunkkal előfordul, előfordulhat.

 

A kérdés csak az, hogy mennyire gyakori, hogy a “kötelességtudó” IGEN-nel éppen azokat bántod meg, akiket legjobban szeretsz, hogy azokra az értékeidre mondasz nemet, amire legkevésbé szeretnél.

Kérdés, hogy önmagadat megerőszakolva milyen gyakran teszel meg olyan dolgokat, amiket nem szeretnél, vagy milyen gyakran követsz olyan szabályokat, utasításokat, amiben nem hiszel, csak azért mert nem tudsz, nem mersz nemet mondani.

 

A rendszeresen elfojtott, kimondatlanul maradó NEM-nek  ára van, szorongást, stresszt, de akár állandóan fennálló rossz közérzetet okozhat.

 

Mit tegyél, hogy ez ne így legyen?

 

Tanulj meg NEM-et mondani! Annál könnyebben fog menni, minél többször gyakorlod. 🙂

 

Hogyan mondj nemet könnyen, mások megbántása nélkül, és úgy, hogy megértsék?

 

Adj magadnak időt!

Ha túl gyorsan reagálsz, könnyen előfordul, hogy igent mondasz akkor is, ha inkább nem-et mondanál. Valahányszor megkérnek valamire, mondhatod a következőt:

„Átgondolom, hogy megoldható-e, kérek egy kis időt!”

„Utánanézek a dolgaimnak, és máris visszatérünk rá.”

 

“Egy szöget szokással lehet helyettesíteni.” /Dr. Erasmus/

Gyakorold be a saját időkérő mondataidat annyira, hogy szokássá váljanak. Ezzel lecserélheted az automatikus IGEN-eket.

 

Az így nyert  idő alatt át tudod gondolni:

    • hogy tényleg meg akarod-e tenni, vagy csak a „megfelelési kényszer” lépett működésbe.
    • hogy ha megteszed, akkor miről kell lemondanod.
    • hogy mennyi energiát kell bele fektetni.
    • hogy mit nyersz vele.
    • hogy milyen következményei lesznek, ha nemet mondasz.
    • és hogyan érzed magad, ha elvállalod.

 

Légy határozott!

Merd kimondani egyértelműen a NEM-et! „Ne haragudj, de ezt most NEM vállalhatom be.”

Lehet, hogy a konfrontáció ijesztő, de nem feltétlenül rossz dolog. A határozott, egyenes, és őszinte beszéd akár még jót is tehet a kapcsolatnak. A határozottság mellett természetesen légy udvarias!

 

Ne magyarázkodj!

A hosszú, bonyolult magyarázkodás közben eltűnhet a NEM-ed, másrészt csak önmagad megnyugtatására szolgál.
Légy egyszerű, világos, és gyors:” Sajnálom, de most nem tudom veled tölteni a hétvégét!” , vagy “Szívesen megtenném, de most nem fog menni.”

 

Ne indokolj!

Nem kötelező, és nem is szükséges indokolni a NEM-edet. Jogod van a visszautasításhoz.

J.Renardot idézve:

” Az az ember valóban szabad, aki ürügy nélkül tud visszautasítani meghívást.”

 

Ne a személyre, hanem a kérésre mondj nemet!

Egy randi meghívás esetén a “nem vagy az esetem” helyett válassz személyeskedés nélküli, kevésbé bántó  nemleges válaszokat, például „sajnos már van másik programom”.

 

Javasolj egy jó alternatívát!

Különösen jó megoldás lehet ez a munkahelyi NEM-eknél, hiszen a munkahelyünk megőrzésétől függ a megélhetésünk, a létünk.

“Ma már nem tudom megcsinálni, de holnap be tudok jönni korábban.”

 

Alkalmazd a „törött lemez” technikát!

Ha nem fogadják el a NEM-emedet, és próbálnak meggyőzni, akkor az akadozó lemezhez hasonlóan újra és újra ismételd: “Nem fogok tudni segíteni.”

 

Fontos, hogy a NEM-et mondás nem az önzőségről,a dacról, és az empátia hiányáról szól.
Sokkal inkább szól a saját határaid meghúzásáról, az önbecsülésedről, az emberi méltóságodról, a kiegyensúlyozott életedről.

 

Jó gyakorlást!  Stressz-mentes életet kívánok neked!

Ha gyakran gondot okoz a NEM-et mondás, gyere el coachingra, nézzük meg az akadályokat, és találjuk meg együtt a harmonikusabb élethez vezető megoldást.

 

 

JELENTKEZEM

 

Miért nem tudsz NEM-et mondani?

A mindennapokban rád zúduló, gyakran túlzó elvárások hatalmas terhet raknak rád a magánéletben, és a munka világában egyaránt. Próbálsz mindenhol, mindenkinek megfelelni, képtelen vagy NEM-et mondani, pedig már érzelmileg, és fizikailag is kimerültél.

 

Ha magadra ismertél,feltétlenül olvass tovább!

 

stressz, alkalmazkodás, félelem

 

Hogyan próbálsz mások kedvébe járni?

 

Hagyományos  párkapcsolatra vágyó párkereső nőként bevállalsz egy éjszakás kalandot, mert úgy érzed, neked már csak ez jut,vagy azért, mert  a potenciális pasi szerint ez trendi. Rábólintasz, pedig  egyetlen porcikád, a lelked meg főleg nem kívánja, és jóval több fájdalmat okoz, mint örömöt.

 

Naponta hívod az idős szüleidet, mert ők ragaszkodnak hozzá, és próbálod végtelen türelemmel újra és újra végighallgatni a szokásos panaszáradatot, a kritikát, akkor is, ha nagyon bánt, mert éppen rólad, a párodról, vagy a gyerekeidről szól.

 

Minden vasárnapi ebédnél szótlanul tűröd, hogy az anyósod levegőnek néz, vagy éppen csípős  megjegyzéseket tesz rád. Tűröd, mert mégiscsak a férjed (édes)anyjáról van szó.

 

A főnököd rendszeresen üvöltve dobja vissza a kimutatást, amit már harmadjára dolgoztál át az újabb és újabb szempontjai alapján. Szégyenkezel, vagy éppen dühös vagy, de nekiülsz, túlórázol, pedig tudod, hogy jó szó, köszönet nem jár érte.

 

A kollégád rendszeresen téged kér meg, hogy fejezd be helyette a félbehagyott munkáját, mert neki rohanni kell a gyerekért az oviba, suliba.

 

Lázas vagy, ájulás kerülget, de szótlanul átadod a az ülőhelyed, amikor a “jó karban lévő” nyugdíjas néni felszólít, hogy állj fel, mert Ő az idősebb.

 

Az ilyen, vagy ehhez hasonló méltatlan élethelyzetektől feszültté válsz, szorongsz?

 

Úgy érzed magad, mintha nem is a saját életedet élnéd?

 

Sajnos, igazad van!

 

Ugyanis minden meggyőződés nélküli, megfelelési kényszerből, félelemből született IGEN egy hatalmas NEM önmagadra.

 

Mi az oka, hogy ilyen könnyen tudsz NEM – et mondani önmagadra, másra viszont nem?

 

Miért érzed magad tehetetlennek akkor is, ha tudod, hogy ez egy folyamatos stresszforrás az életedben, ami nemcsak a lelki, hanem a fizikai közérzetedre is káros?

 

A tudatod alatt futó programok miatt, melyek annyira mélyen ott vannak, hogy észre se veszed, amikor  átveszik az irányítást.

A saját igényeiden alapuló önérvényesítő magatartás helyett a folyamatos, „szeretetméltóságra törekvő” magatartást „kényszerítenek” rád.

 

A félelem, és a tanult viselkedésminták korlátoznak abban, hogy NEM- et mondj.

 

Az egyik legősibb félelmünk a kirekesztettségtől, az elutasítástól való félelem, hiszen az őskorban a “falkához tartozás” ténylegesen is a túlélést szolgálta.

 

Ez az ősi program aktivizálódik minden konfliktusos helyzetben ,és  ezt elkerülendő, már kisgyerekként megtanultál néhány „szabályt”. Például azt, hogy, “Szerezz örömet másoknak!”. Ha mások kedvébe jársz, megpróbálod őket boldoggá tenni, ha alkalmazkodsz, tűrsz, akkor minden rendben lesz.

„Jó embernek”, „jó gyereknek”, „jó feleségnek”,  „jó szülőnek”, jó munkatársnak” tartanak, és ha ezt gondolják rólad, akkor úgy érzed, hogy szükség van rád.  Elfogadnak, fontos vagy számukra,akár még szeretnek is, és ez a érzés  eltűnteti a fejed fölül a kirekesztettség, az elutasítás rémét.

 

Viszont azzal, hogy mindenre igent mondasz, marad az örökös feszültség, a rengeteg feladat, a fáradtság, a fásultság, és amikor az erőfeszítéseidet nem értékelik, akkor a megbántottság, a harag.

Innen már csak egy lépés  a „nem vagyok elég jó”, „nem vagyok szerethető” érzése, majd ismét jön elutasítástól való félelem, és már be is zárult a kör. Mások lábtörlőjének érzed magad.

 

Attól ugyanis, hogy mindenre igent mondasz, csak azért, hogy megfelelj túlzó elvárásoknak, hogy ne bánts meg másokat, még nincs garancia rá, hogy mindenki kedvelni, szeretni fog.

Nincs rá garancia, hogy bizalmon, és tiszteleten alapuló kapcsolat lesz közöttetek.

Sőt könnyen előfordulhat, hogy elkezdenek kihasználni, „örökös balekká” válsz.

 

Mit tegyél, hogy ne légy mások lábtörlője?

 

» Határozd meg, kinek a kedvébe akarsz járni!

Nem dől össze a világ, ha mások csalódottak lesznek, vagy megharagszanak rád.

 

» Határozd meg az értékeidet!

Ha tisztában vagy értékeiddel, akkor állíts fel egy rangsort, hogy tudd, mi az, amibe érdemes energiát fektetni.

Ez segítségedre lehet azokban a döntés helyzetekben, amikor IGEN, vagy a NEM között kell választanod.

 

stressz, alkalmazkodás, félelem, elutasítás

» Adj időt magadnak, mielőtt eldöntenéd, hogy IGEN-t, vagy NEM-et mond!

Változtass azon a rögzült szokásodon, hogy mindenre automatikusan igent mondasz, rábólintasz.

 

» Emeld fel a szavad, ha úgy érzed, valaki ki akar használni!

Követelőzés, sértés nélkül, udvariasan mond meg, mire van szükséged hangsúlyozva az érzéseidet.

Ha kereteket szabsz, határokat állítasz fel, kevesebb stresszt fogsz átélni.

 

A következő bejegyzésben azt is megtudhatod,  hogyan mond NEM-et!

 

Tartsd kezedben az életed!

 

Ha egyedül nem megy, ITT tudsz hozzám jelentkezni coachingra!

 

Ha túl sok a stressz az életedben, válaszd a 3 alkalmas “stressz-szelídítő” coaching -ot , most szuper kedvezménnyel!

 

Az  INGYENES Coaching Nyílt Hétvégen kipróbálhatod a coachingot! Még 2 napig lehet rá jelentkezni, ne hagyd ki!

 

 

 

 

Forrás:

Amy Morin: 13 dolog, amit mentálisan erős emberek elkerülnek c. könyv

Tari Annamária: Ki a fontos? Én vagy Én? c. könyve

 

 

Hogyan hibázz félelem nélkül?

 

hibázás, félelem, szégyen

 

Gyakran rettegsz attól, hogy hibázol? A legkisebb hiba esetén is úgy érzed, hogy elsüllyedsz szégyenedben? Bűntudatod van miatta,  úgy érzed, hogy semmire nem vagy alkalmas, hogy értéktelen vagy?

Lehet, hogy a hibázástól való félelem miatt ragadtál benne egy kedvezőtlen élethelyzetben, egy sehova nem vezető párkapcsolatban, egy unalmas, ráadásul még rosszul is fizető pozícióban?

Lehet, hogy emiatt távolodsz egyre messzebb és messzebb a vágyott, sikeres életedtől?

Tudod, hallottad már sokszor, hogy a biztonságra törekvés a siker ellensége, és mégis képtelen vagy ezen változtatni?

 

Michael Jordan  a világ  legsikeresebb kosárlabdázója így magyarázta az eredményességét:

 

“Több, mint 9000 dobást hibáztam el karrierem során. Közel 300 mérkőzést veszítettem el. Huszonhatszor fordult elő, rám bízták a mindent eldöntő dobást, és én elhibáztam. Az életem hibák  sorozata. Ezért sikerült ennyi mindent elérnem”.

 

Jordan azon szerencsések közé tartozik, akik rendelkeznek azzal a belső engedéllyel, miszerint „hibázni szabad”.

 

Sokan vannak azonban olyanok, akiknek a szülei által – útravalóként – jól megpakolt batyuban ott lapul a „Légy tökéletes” utasítás.

 

Eric Berne-féle sorskönyvi modell szerint olyan utasítás ez, mely szülői gondoskodásból született, abból a célból, hogy gyerekként óvjon minket, hogy sikeressé, és boldoggá váljunk.

 

A „Légy tökéletes! „ parancsot” átadó szülők mottója : „Nagyon jó, de..”

 

Csak a kitűnő eredményekkel elégedettek, a 4-ért már nem jár elismerés. Csak a 100 % ér valamit, csak a hibátlan teljesítményt tekintik elfogadhatónak.

 

A szülők üzenete a gyermek felé: „Akkor vagy ok, ha tökéletes vagy.” Mindez a gyermek gyenge önértékeléshez, szégyenérzethez vezet. Életét a hibáktól, hibázástól való félelem hajtja.

 

bűntudat, hibázás, félelem, tranzakcióanalízis

 

 

Ha gyermekként megkaptad ezt a jóindulatból született, ártalmatlannak tűnő „szülői utasítást”,  felnőttként – stresszes helyzetben – könnyen belecsúszhatsz a „sorskönyvedbe”.

 

Hogyan veszed ezt észre?

 

A teljesítményeddel folyton elégedetlen vagy. Rettegsz a hibázás lehetőségétől, a legkisebb „hiba” esetén is „pánikolsz”.

 

Értéktelennek érzed magad, elönt a bűntudat, vagy a szégyen.

 

Mivel csak a tökéletes az elfogadott, ezért gyakran hagyod félbe, vagy el sem kezdesz dolgokat, bármennyire is vágysz rá.

 

Halogatsz, hezitálsz, nehezen hozol meg döntéseket, mert hátha tévedsz.

 

Akinek az életében meghatározó ez a sorskönyvi utasítás, ritkán érez örömöt, büszkeséget.

 

Mit tehetsz?

 

Tanulj meg hibázni! Engedd meg magadnak a hibázás, a gyengébb teljesítés, a tévedés lehetőségét!

 

Tanuld meg nem tragédiaként, hanem tanulási folyamat részeként felfogni a hibát!

 

Hidd el, rajtad kívül senki nem várja el, hogy hibák nélkül éld az életed!

 

Samuel Beckett-et idézve:

„Mindig a próba. Mindig a bukás. Sebaj.

Kezd újra. Bukj újra. Bukj jobban.”

 

Akár csak Michel Jordan, hibázz bátran (persze nem felelőtlenül), légy büszke a hibáidra!

 

Tanulj belőle! Rázd meg magad, és hibázz újra! 😉

 

Engedd meg magadnak a könnyebb, felszabadultabb, sikeresebb életet!

 

Tudd, hogy ez az utasítás generációról generációra öröklődik, te is tovább adhatod a gyermekednek, csupán gondoskodásból, szeretetből. Vedd észre, és változtass!

 

 

Ha egyedül nem megy, vagy  csupán érdekel, hogy milyen sorskönyvi minták  szerint élsz, ITT tudod felvenni velem a kapcsolatot.

 

 

 

 

Felhasznált forrásanyag:

 

Eric Berne: Sorskönyv

F. Várkonyi Zsuzsa: Tanulom magam

Steve Cahndler, Rich Litvin: A sikeres coach

Nem tudsz megbocsátani?

Két évig társkeresőkkel dolgoztam. Gyakran szembesültem azzal a problémával, hogy az ügyfeleim a korábbi partnereik iránt érzett, akár „évekig” is dédelgetett haraggal érkeztek hozzám.

Ebben az érzelmi állapotban léptek rá a társkeresés egyébként is „rögös” útjára.

Társat akartak maguk mellé, aki majd elfeledteti a korábban szerzett sebeiket, szerelmet akartak, ami meggyógyítja   az érzelmi sérüléseket, stabil kapcsolatot akartak, ami biztonságot teremt, kompenzálva  a lelki bizonytalanságukat.

Lelkileg megsebzett, újabb lesérülésektől rettegő nők és férfiak próbáltak egymásban kapaszkodót találni, az általuk „húspiacnak” nevezett párkapcsolati piacon.

 

Mennyi esélyt adnátok az ilyen érzelmi állapotban létrejövő kapcsolatoknak, egyáltalán adnátok-e esélyt kapcsolat létrejöttének?

 

Igen, jól gondoljátok, valóban kicsi az esély. Ha egyáltalán sor került személyes találkozóra, űzött vadként menekültek egymástól.

A bennük lévő harag, düh, megbántódás az előző kapcsolatukhoz, előző társukhoz kötötte őket. Bár fizikailag  már eltávolodtak egymástól, a harag a neheztelés pszichésen még szorosan összekötötte az előző párjával.

 

harag,düh,sérelem

 

Nem „szabad” emberek találkozása azonban nem lehet felszabadító.

Ez csak „szabad” és „független” emberek találkozásakor jön létre, ahol mindkét félnél rendelkezésre állnak összekapcsolódásra képes „szabad vegyértékek”.

 

Hogyan lehet elérni a belső szabadságot?

 

A harag szinte mindenkit érint, mindenkinek vannak kisebb nagyobb sérelmei, így sokakat érdekelhet, hogyan lehet megszabadulni a haragtól, sérelmeinktől?

A válasz egyszerű: megbocsátással

A megbocsátás viszont ennél jóval nehezebb. Nemcsak a már véget ért, hanem működő párkapcsolatok esetén is komoly nehézséget okoz.

 

Miért nehéz megbocsátani?

 

Van, akinek azért nem megy, mert attól fél, ha megbocsát, akkor  újra és újra sebezhetővé válik.

Ilyen például a megcsalás problémája. Sok nő érzi úgy, ha megbocsát, akkor mintegy „felhatalmazza” a másikat, hogy újra és újra félrelépjen következmények nélkül.

 

Másoknak pedig azért, mert nem tanulta meg, mert nem rendelkezik a megbocsátás képességével, csupán azzal a gyerekkorban jól működő stratégiával, mint a duzzogás, a harag, vagy dühkitörés.  Ami azonban a kisgyerekkorban – ahol minden a gyerekkor „túléléséről” szól- működik, az felnőtt életben nem feltétlenül hatékony.

 

Mi a megoldás?

 

A haragot, a bennünk lévő sérelmeket egyetlen dolog űzheti el, az pedig a hajlandóság, hogy lemondunk róla.

Nem az számít, hogy meg tudunk-e bocsátani a másiknak, hanem, hogy akarjuk-e tovább cipelni ezt a terhet.

 

Az a kérdés, hogy szeretjük- önmagunkat annyira, hogy elengedjük a harag érzését?

 

A harag az egyik leglélekrombolóbb érzés, ami legalább két embert érint.

Szeretjük azt hinni, hogy a másik a rossz, és mindezt, hogy morálisan alátámaszthassuk, gyűjtögetjük a másik rossz tulajdonságait, hibáit. Ez némi kielégülést okoz, de ez csak a felszín.

 

Az emberi kapcsolatokban ugyanis nem azon van a hangsúly, hogy ki hibázott, hanem hogy megtudják-e oldani együtt.

Ami valamikor megtörtént, az elmúlt, azon már nem tudsz változtatni, azon viszont igen, hogy mit kezdesz vele.

 

A megbocsátás nem a másikról szól, hanem rólad.

„A harag azt öli meg, aki haragszik, nem pedig az „úgynevezett” ellenséget.” (Dr. David R. Hawwkins)

 

Ha szeretnél megbocsátani, ha szeretnéd megtanulni az elengedés technikáját, jelentkezz be coachingra  ITT .

 

 

 

Forrás: Dr. David R. Hawkins, Elengedés c. könyv

 

Te mitől félsz leginkább? (Félelmeink a csillagjegyek tükrében)

A félelem a napjainkban uralkodó általános rossz közérzet egyik fő tényezője.

 

Mondhatnánk, hogy XXI. századi információs társadalom velejárója, de valójában evolúciós örökség. Mindannyiunkban ott lapul az ősfélelem, melyre csak rátesz egy lapáttal a modernkor.

 

Hogyan kezeljük a félelmet?

 

A leggyakoribb megoldás, hogy kitérünk a félelem, illetve a félelmet keltő helyzetek elől.   Ez a klasszikus elkerülő stratégia.

De menekülőre is foghatjuk, hacsak le nem fagyunk a félelemtől, amikor  is a dermedt állapotnak köszönhetően sehogy sem reagálunk.

Aztán a bátrabbak kimondottan keresik a veszélyes helyzeteket, hogy tudatosan szembenézhessenek a félelmeikkel.

És ne felejtkezzünk meg azokról, akik  túl is kompenzálják a félelmet, hogy megmutassák (a világnak), mennyire nem félnek.

Melyik megoldásban ismertél magadra?

 

Ahol a félelem, ott az út?

 

A félelem állítólag annál nagyobb méretet ölt, minél inkább menekülünk előle. Ha szembenézünk vele, utánajárunk, akkor meg egyre kisebbé válva egyszercsak elenyészik. Pedig  nem történik más, minthogy megtanultunk hatékonyan védekezni a félelem ellen, megtanultuk kezelni.

 

Biztos te is hallottad már, hogy “csak az fél az úszástól, aki nem tud úszni.”  Én rosszul úszom, félek is tőle, így bekerült a “nem szeretem” kategóriába.

 

 

Mitől is félünk?

 

Mindentől, aminek nem vagyunk urai, amivel nem boldogulunk. Amit ugyanis már megtanultunk, elsajátítottunk, magunk mögött hagytunk, nem jelent kihívást, nem okoz félelmet. És hasonló problémák még ha fel is merülnek, már nem jelentenek gondot.

 

Félelmek és az asztrológia

 

Kutatások szerint az egyéni félelmeinkből következtetni lehet az emberek személyiségtípusára, valamint arra, hogy hogyan „boldogulunk” az életben.

 

Fritz Riemann pszichológus és asztrológus munkásságának köszönhetően ma már azt is megtudhatjuk, hogy csillagjegyünk alapján melyek a legfőbb félelmeink.

 

 

Fritz Riemann a félelem 4 alapvető típusát különböztette meg, melyeket – a spirituális filozófiának megfelelően – a négy elemmel (Víz, Levegő, Föld, Tűz) hozott összefüggésben.

 

Riemann szerint minden embernek van valami köze a 4 elemhez, és az azokból következő csillagjegyekhez, persze egyénenként  különböző mértékben és  formában.

Az egyes típusok tiszta formájukban nagyon ritkán fordulnak elő, általában a 4 alapminta valamilyen  keveréke a jellemző.

 

Egyéni coaching során gyakran foglalkozunk az ügyfelek  legfőbb félelmeivel, mint a változás, változtatás egyik legfőbb akadályával.  Így tettük ezt nemrég az egyik kliensemmel, akinek az életében fontos szerepet játszik a spiritualitás.  Ezért nála kézenfekvő volt, hogy coachig során OH-kártya segítségével felszínre hozott félelmeit  összevessük a csillagjegyéhez kapcsolódó típusfélelmekkel.

 

Meglepődve fedeztük fel az azonosságot!

 

Nyilván felmerül a kérdés, főleg, ha nem érdekel az asztrológia, hogy mire jó ez az egész?

Talán semmire. De az is lehet, hogy választ kapsz általa egy „miért”-edre.

 

Ha kíváncsi vagy, hogy mi a te félelmed, a csillagjegyed ismeretében, könnyen be sorolhatod magad!

Nálad  mennyire működik?  Megköszönöm, ha megírod, mennyire igaz Rád!

 

 

Víz jegyűek félelmei

 

Rák-típusú (június 22 – július 22) embereket a Hold-energia jellemzi. Központi témájuk az érzés.

Legfőbb félelmének tárgya: védtelenség, és gyámoltalanság.

Jellemzően félnek az egyedülléttől, a magányosságtól, a szüleik elvesztésétől, illetve, hogy elhagyják őket, és tartanak attól, hogy nem képesek egyedül boldogulni. Mindehhez hozzájárul egy általános félelem az „ellenséges” világtól.

 

Skorpió típusú (október 24 – november 22) embereket a plutonikus energia jellemzi. Központi témájuk az ösztönök feletti uralkodás megtanulása.

 Legfőbb félelmének tárgya: kontroll elvesztése testi, lelki értelemben, és az emberi  kapcsolatokat illetően.

Hajlamosak olyan helyzeteket terem, tenni, ahol az ellenőrzés garantáltan az ő kezükben marad. Jellemző még rájuk az elengedéstől –személyek, kapcsolatok, tulajdon, szokások elengedésétől, vagy ezekről való lemondástól-való félelem. Ha mindez nem lenne elég, még ráadásként elég intenzíven  jelentkezik a hatalom elvesztésétől, és a haláltól való félelem is ennél a típusnál.

 

Halak típusú (február 20 – március 20) embereket a neptunuszi energia jellemzi. Központi témájuk  az élet iránti bizalom.

Legfőbb félelmének tárgya: nem tudja kivenni a részét az élet történéseiből, folyásából, a „nagy egészből”.

Ehhez adódik még a világtól, a munkától, a rutintól, konkrét kihívásoktól, a kötelezettségektől, és saját felelősségtől való félelem. Jó ismerik az egzisztenciális félelmet, és félnek  attól, hogy nem tudják kézben tartani az életüket, esetleg kudarcot vallanak vele. Bár tudják, hogy a félelemtől való menekülés nem megoldás a fentiekre, mégis gyakran megpróbálkozik vele, hogy ne kelljen miatta gyötrődnie.

 

Levegő jegyűek félelmei

 

Mérleg típusú(szeptember 24 – október 23)  embereket a vénuszi energia jellemzi. Központi témája a párkapcsolat.

 Legfőbb félelmének tárgya: elválástól, és az abból eredő bizonytalanságtól való félelem.

Ez a típus fél az egyensúly felborulásától, a diszharmóniától, a világ veszedelmes dolgaitól, a fiatalság, szépség elvesztésétől. Rosszul tűri a bizalmatlanságot, és meggyűlik a baja a szeretet végletességével, és következményeivel is.

 

Vízöntő típusú (január 21 – február 19)  embereket az uránuszi energia jellemzi. Központi témájuk a megszabadulás, felszabadulás, illetve a függőségek felszámolása.

Legfőbb félelmének tárgya: kötődés, közelség

Félnek még a közönségességtől, a megszokottól, a rutinjellegű dolgoktól, a tekintélyelvűségtől. Rettegnek a kötöttségtől, fogságtól, az élet „mélypontjaitól”, általában az élet kihívásaitól.

 

 Ikrek típusú (május 22 – június 21)  embereket a merkúri energia jellemzi. Központi témájuk a kapcsolatteremtés.

Legfőbb félelmének tárgya: kommunikációhiány

Félnek a szótlanságtól, a kifejezéstelenségtől, kapcsolatok elvesztésétől, félreértésektől. Félnek, hogy korlátozottak lesznek a lehetőségei, és nem marad választása. Aggasztják a kötelezettségek, és a kötöttségek.

 

Föld jegyűek félelmei

 

A Bak típust (december 22 – január 20) a szaturnuszi energia jellemzi. Központi témája a világ iránti felelősségvállalás.

Legfőbb félelmének tárgya: kudarc.

Félnek még a rendszertelenségtől, az ösztönösségtől, a céltalanságtól, a lázadástól. Aggasztónak találják a működésképtelenséget, a korlátlanságot.

  

A Bika (április 21 – május 21) típusú embereket a vénuszi energia jellemzi. Központi témája a létezés. Legfőbb félelmének tárgya: bizonytalanság, szegénység, és az „anyagtalan” világ.

Egzisztenciális félelmek aggasztják. Fél, hogy nem becsülik, fél a veszteségtől, a kényelem, a jólét elvesztésétől, aggódik a testi épsége miatt, és amiatt, hogy nem lesz hova tartoznia.

 

A Szűz típusú (augusztus 24 – szeptember 23) embereket a merkúri energia jellemzi. Központi témája, hogy okos legyen.

Legfőbb félelmének tárgya: zűrzavar.

Félnek a kiszámíthatatlanságtól, az áttekinthetetlen dolgoktól. Ezt a típust Félelemmel tölti el a rendetlenség és a bizonytalanság, a megszokott dolgok elmúlása, a betegség, a belső rend felborulása. Félelmet kelt benne a jövő, mivel általában fél az újdonságoktól.

 

Tűz jegyűek félelmei

 

A Kos típust (március 21 – április 20)  a marsi energia jellemzi. Központi témája a cselekvés.

Legfőbb félelmének tárgya: tétlenség.

Leginkább félnek a határozatlanságtól, nyugalomtól, semmittevéstől, az impotenciától. Rettegnek attól, hogy nem tudnak érvényesülni, és alulmaradnak.

 

Az Oroszlán típusú (július 23 – augusztus 23) embereket a Napenergia jellemzi. Központi témájuk az élet – teremtő módon történő – átalakítása.

Legfőbb félelmének tárgya: felsülés

Általában attól félnek, hogy nem felelnek meg, hogy elégtelenül teljesítenek, hogy nem ismerik el őket. Félnek a státuszuk elvesztésétől, a kisugárzás, erő elvesztésétől, és a hasznosság érzésének elvesztésétől.

 

A Nyilas típust (november 23 – december 21) a jupiteri energia jellemzi. Központi témája az élet értelmének megtalálása.

 Legfőbb félelmének tárgya: saját életének jelentéktelensége

Félelmet vált ki belőle, ha nincs miért lelkesednie. Aggasztja a céltalanság, a fenyegető veszély , szerencsétlenség elképzelése. Fél a zűrzavartól, a világ értelmetlenségétől, az Isten létezésének hiányától.

Félelmeidre ismertél a csillagjegyed alapján?

 

Általános tipizálásként tekints rá, ami vagy jellemző rád, vagy nem.

 

Te azonban nem általános vagy, hanem egyedi, egyéni és saját bejárású félelmekkel.

Ha nem tudsz velük mit kezdeni, és miattuk az életed megrekedt, szeretettet várlak egyéni coachingon, ahol nem általános problémákkal, hanem kizárólag a te témáddal, a te elakadásoddal, és annak kreatív megoldásával foglalkozunk.

 

Vedd fel velem a kapcsolatot ITT!

 

 

 

Forrás:

Ruediger Dahlke: Te mitől félsz?