4 kérdés, melyek megszabadítanak a haragodtól

A harag, mint általában a negatív érzelmeink, rontják az életminőségünket, rombolják a kapcsolatainkat.

A keresztény vallásban a 7 fő bűn egyike, melyet az embernek le kell győznie önmagában. Olyan erkölcsi tétel ez, mely generációról generációra terjed. Ennek a „tudásnak” a birtokában már gyermekként megtanuljuk, hogy a harag „rossz” érzés, nem illik megélni, és főleg nem illik  kimutatni. Ezért aztán nem meglepő, hogy felnőttként sem nagyon tudunk vele mit kezdeni, ráadásul még iszonyatos bűntudatunk is van miatta.

 

harag, bűntudat

 

Azonban a haragnak, mint bármely más érzésnek, helye van az életünkben!

 

Funkciója van, hiszen ha akadályoznak abban, hogy az elképzeléseid megvalósuljanak, ha megsértik a határaidat, ha megbántanak, akkor természetes, és elfogadható reakció lehet a harag.

 

A haraggal, mint az egyik ösztönös alapérzelmünkkel önmagában nincs probléma, ha jön, hát jöjjön.

 

Viszont, hogy mit kezdesz vele, az már egyáltalán nem mindegy. Ebben rejlik az egyéni felelősséged.

 

Biztos te is megkaptad már jó tanácsként, hogy a haragodat “engedd el”. Ok, de hogyan?

 

Először is szükség van a hajlandóságra, hogy lemondunk róla, és aztán arra, hogy találjunk egy megfelelő módszert az elengedésre.

 

harag, elengedés, érzelmek

Szabadulj meg könnyedén a haragodtól, 4 kérdéssel!

 

A  4 kérdésből álló technika Lester Levenson nevéhez fűződik. A sikeres fizikus, és vállalkozó Levenson 42 éves volt, amikor az orvosai  közölték vele, hogy halálos betegsége miatt már csak hónapjai vannak hátra. A hír hallatára visszavonult, de nem akarta elfogadni a helyzetet, és megoldást keresett a gyógyulására.

Sikerrel járt, és ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy további 42 évet élt, és ez idő alatt pedig elengedéstechnikát tanított. 

 

Amikor haragszol valakire, vagy bosszankodsz valami miatt, akkor válaszolj Levenson nevéhez fűződő 4 kérdésre:

 

1.El tudod fogadni ezt az érzést ebben a pillanatban?

Figyeld meg, hogy mit érzel, ha van konkrét testi érzés, azonosítsd be! Lehet, hogy el tudod fogadni, mert rádöbbensz, hogy nincs más választásod, de az is lehet, hogy nem akarod elfogadni. Fontos, hogy gondolkodás nélkül, gyorsan válaszolj a kérdésre!

 

2. El tudnád most engedni ezt az érzést csak erre a pillanatra?

 

Elméletileg el tudnád engedni? Kérdezheted azt is, hogy “meg akarod tartani, vagy inkább el akarod engedni a haragodat?”.

Nincs jó, vagy rossz válasz, igent és nemet is válaszolhatsz, a lényeg, hogy ne sokáig gondolkozz!

 

3. Elengednéd ezt az érzést?

 

Mondhatsz igent, vagy nemet. Sőt azt is gondolhatod, hogy „elengedném, ha tudnám”, vagy „elengedném, ha hagynák”

 

4. Mikor engednéd el ezt az érzést?

 

Válaszolhatod azt, hogy „MOST”, de ha az a válasz, hogy „holnap”, „holnapután”, vagy „soha”, az is rendben van. A lényeg, hogy őszintén válaszolj!

 

Talán túlságosan egyszerűnek tűnik a módszer, de próbáld ki, lehetőleg többször gyakorold!

 

A kérdések rövidített verziója a harag azonnali elengedésére is alkalmazható.

 

Ha valaki, vagy valami bosszant a munkahelyeden, egy értekezleten, vagy telefonbeszélgetés közben, és érzed, hogy kezd úrrá lenni rajtad  a harag érzése, akkor  tedd fel a rövidített a kérdéseket:

 

1. El tudnád engedni a haragot?
2. Megtennéd?
3. Mikor?

 

Ha túlságosan intenzív a haragod, akkor időt nyerhetsz a kérdések megválaszolásához azzal, hogy kérsz egy pohár vizet, vagy kérsz egy kis szünetet.

 

A  4 kérdés technika kérdéseit mindig első szám egyes személyben tedd fel magadnak. (El tudnám…?)

 

A kérdések megválaszolása után jellemzően csökken a harag, legalább annyira, hogy tudsz figyelni a másik félre, és tudatosan jelen vagy.

 

A harag kezelésére még számos egyéb technika létezik, ez csak egy a sok közül!

 

Ha gyakorolnád a harag elengedését, kezelését, új megoldásokat keresel, jelentkezz be coachingra! Szeretettel várlak! ♥

 

JELENTKEZEM

 

A haragról még többet olvashatsz az előző bejegyzésben!

 

 

Forrás:

 

Moritz Boerner: Harag és frusztráció

 

 

 

“A harag azt öli meg, aki haragszik(…)”

A harag akár akarjuk, akár nem, bekúszik a mindennapjainkba, ráadásul, minél inkább küzdünk ellene, annál inkább felerősödik. Általában kétféle módon próbálunk „megküzdeni ” vele. Vagy – a vérmérsékletünknek megfelelő módon – kifejezésre juttatjuk, vagy elfojtjuk. Van azonban egy harmadik lehetőségünk is, ez pedig a negatív érzelmek feldolgozása, elengedése.

 

Miért haragszunk?

 

A harag rendszerint akkor jelenik meg az életünkben, amikor nem úgy alakulnak a dolgok, ahogy szeretnénk. Amikor a vágyunk, és a valóság eltér egymástól, és mi úgy érezzük, hogy ezen -rövid időn belül- nem is tudunk változtatni.

 

harag, düh

 

 

Haragunk forrása lehet:

 

➡ Fájdalomtól való félelem- Aki dühös, a haragtól nem érzi a fájdalmat, például egy szakításnál.

 

➡ Büszkeség- A fáradozásaink, teljesítményünk miatt érzett személyes büszkeségünk sérül, amikor az „önfeláldozó” munkánkat nem ismerik el. Ragyog a lakás, mire hazajön a család, de senki észre sem veszi, sőt percek alatt szétdobálnak mindent, téged meg mindjárt szétvet a düh. Ismerős az érzés?

 

➡ Elismerés hiánya- „Majd én megcsinálom, te ezt úgysem tudod” mondat gyakran szül indulatokat.

 

➡ Viszonzatlan szeretet- A figyelmesség, udvarias gesztusok, gondoskodás, tapintat hiánya.

 

➡ Elvárásaink – Amikor a legújabb ruhádban büszkén, magabiztosan elmész egy buliba, és senki észre sem vesz a tökéletes outfit ellenére. Ilyenkor azért könnyű haragudni a világ összes pasijára. „Az elvárások születőben lévő neheztelések.”

 

Az elménk gyakran elhiteti velünk, hogy a jogos a haragunk.

 

Szeretjük azt gondolni, hogy nálunk van az igazság, és a másik a „rossz”. Az „akkor is nekem van igazam” állapotból könnyű eljutni a tartós neheztelésig.

 

Bár egy szituációban a harag pillanatnyilag elégtételkén szolgálhat, valójában nem vezet sehova.

 

„A harag azt öli meg, aki haragszik, nem pedig az úgynevezett ellenséget”

(Dr. David R. Hawkins)

 

A haragtól azt reméljük, hogy megszabadítson a nehéz érzésektől. Azonban a vágyott szabadság helyett a harag béklyóba köt.

 

Beleragaszt a negatív mintába, melynek köszönhetően újra és újra megélhetjük a jogos felháborodást, a sértettséget.

 

Ennek következményeként aztán emberek tűnnek el az életünkből. Ők azok, akik fizikailag  ugyan eltűnnek, de a harag pszichésen összeköt vele, mindaddig, míg a neheztelés el nem tűnik az életünkből.

 

Hogyan szabaduljunk meg a haragtól?

 

Az „engedd el” parancs önmagában ritkán segít. Szükség van először is a hajlandóságra, hogy lemondunk róla, és arra, hogy találjunk egy megfelelő módszert az elengedésre.

 

A következő bejegyzésben  a “4 kérdés” módszert mutatom be, ismerkedj meg vele!

 

Ha úgy érzed, hogy gyakran elönt harag, vagy régóta “dédelgetett” haragtól szeretnél megszabadulni, jó szívvel ajánlom a coachingot.

 

ÉRDEKEL

 

 

Forrás:

Moritz Boerner: Harag és frusztráció

Dr. David R. Hawkins: Elengedés

Brené Brown: Bátraké az erő

 

Miért haragszol?

 

“A harag csupán a kín másik neve.” (Paul S. Kemp)

 

Életünk minden egyes mozzanatát befolyásolják az érzelmeink, a hangulati változásaink. Minden megnyilvánulásunk mögött egy-egy érzés lapul.

Az érzéseink befolyásolják a gondolkodásunkat, a viselkedésünket, cselekvésre, vagy éppen nem cselekvésre késztetnek.

Az érzéseink szükségleteket elégítenek ki, pontosabban szükségleteink kielégítésére motiválnak.

Az érzéseink „gyökere” mindig egy vagy több szükséglet.

A harag valamely kielégületlen szükségletünkhöz kapcsolódó, tartós, negatív érzés, amitől nem csak mi magunk, hanem a környezetünk is szenved. Megmérgezi a lelket,és a testet.

 

harag

Néhány alapvető szükségletünk, melynek sérülése, kielégítetlensége haraghoz vezethet:

 

  • Életöröm: harmónia, szépség, könnyedség, kényelem, humor,  szórakozás , játék, stabilitás, biztonság, béke, remény, egyszerűség, rend, jelenlét.
  • Autonómia: szabadság, választás
  • Értelem: az élet „szolgálata”, flow
  • Integritás: hitelesség, önazonosság, önbecsülés, szeretet, békesség
  • Fejlődés: kaland, tanulás, inspiráció, lelki béke
  • Kapcsolódás: kötődés, valahova tartozás, figyelem, együttműködés, empátia, béke, barátság, őszinteség, információ, szeretet, gondoskodás, közelség, kölcsönösség, közös értékek, támogatás, érzelmi biztonság
  • Fizikai szükségleteink: levegő, élelem, otthon, egészség, biztonság, mozgás, szexualitás

 

  • Mi van a haragunk mögött?

Mások cselekedetei, viselkedése, kommunikációja különböző reakciókat vált ki belőlünk. Azonban nem ezek a reakciók az érzelmeink, érzéseink kiváltó okai.  A valódi ok mindig valamilyen kielégült, vagy kielégületlen szükségleteinkben keresendő.

 

  • A harag egyik forrása a veszteségtől való félelem, például egy számunkra sokra tartott érzésnek (bizalom, szeretet), vagy számunkra fontos személy elveszítésétől való félelem.
  • A haragot táplálhatja a személyes büszkeségünk. A büszkeség  ugyanis szoros összefüggésben áll az önfeláldozás érzésével. Ezzel viszont az a probléma, hogy a „áldozathozatalunknak” a másik fél általában nincs tudatában előkészítve ezzel a harag táptalaját. Tipikus eset,  amikor  munka után esetleg fáradtan hazaérsz, elindítod a mosást, leellenőrzöd a gyerek házi feladatát, és vacsorával várod a párod. Ő azonban hazaérkezése után, az erőfeszítéseidet észre se véve, elkezd panaszkodni a munkájára, kollégákra, a dugóra, és közben arra gondol, micsoda erőfeszítéseket kell tennie érted, a családért. Mindkettőtökben ott van az erőfeszítéseitek elismerése iránti vágy, és miután nem kapjátok meg, az erre vonatkozó szükséglet kielégületlen marad, nő belül a frusztráció, a sértettség, a düh.
  • A harag forrása lehet a viszonzatlan szeretet , a figyelmesség, a tapintatosság, az udvarias gesztusok hiánya. Ugye veled is előfordult már, hogy számodra fontos személy elfelejtette a szülinapodat, névnapodat? Megvan az érzés, ugye? Ott zakatol belül a „nem vagyok elég fontos”, „nem vagyok elég értékes”, „nem vagyok elég jó” érzése, melyet „erkölcsi felsőbbrendűséggel” kompenzálunk, például, egy ilyen „szemét”, „bunkó” meg sem érdemel minket (a szerelmünket,a  barátságunkat).A harag olyan erőteljes bűntudatot ébreszt, hogy kénytelenek leszünk „rossznak” kikiáltani a haragunk „tárgyát”, hiszen ha nem ezt tennénk, okafogyottá, jogtalanná válna a haragunk. Így helyezzük magunkat piedesztálra, a másikat erkölcsileg alsóbbrendűnek tekintve.
A harag nem megoldás a problémákra.

 

Ismerd fel inkább a saját, és a másik fél szükségletét, az ugyanis nem jó vagy rossz, hanem egyszerűen csak van.

empátia,harag

A  szükségletek felismerése  szintjén képesek leszünk meglátni a másikban az embert.  Ez segíteni fog abban, hogy empátiával reagálj, hogy ne őt  okold az érzésedért, hogy rugalmasabb legyél a megoldási stratégiák tekintetében, azaz a problémát célozd meg, ne a másik embert.

 

 

 

Forrás:

Rambala Éva: Az erőszakmentes kommunikáció alapjai

Dr. David R. Hawkins: Elengedés

Nem tudsz megbocsátani?

Két évig társkeresőkkel dolgoztam. Gyakran szembesültem azzal a problémával, hogy az ügyfeleim a korábbi partnereik iránt érzett, akár „évekig” is dédelgetett haraggal érkeztek hozzám.

Ebben az érzelmi állapotban léptek rá a társkeresés egyébként is „rögös” útjára.

Társat akartak maguk mellé, aki majd elfeledteti a korábban szerzett sebeiket, szerelmet akartak, ami meggyógyítja   az érzelmi sérüléseket, stabil kapcsolatot akartak, ami biztonságot teremt, kompenzálva  a lelki bizonytalanságukat.

Lelkileg megsebzett, újabb lesérülésektől rettegő nők és férfiak próbáltak egymásban kapaszkodót találni, az általuk „húspiacnak” nevezett párkapcsolati piacon.

 

Mennyi esélyt adnátok az ilyen érzelmi állapotban létrejövő kapcsolatoknak, egyáltalán adnátok-e esélyt kapcsolat létrejöttének?

 

Igen, jól gondoljátok, valóban kicsi az esély. Ha egyáltalán sor került személyes találkozóra, űzött vadként menekültek egymástól.

A bennük lévő harag, düh, megbántódás az előző kapcsolatukhoz, előző társukhoz kötötte őket. Bár fizikailag  már eltávolodtak egymástól, a harag a neheztelés pszichésen még szorosan összekötötte az előző párjával.

 

harag,düh,sérelem

 

Nem „szabad” emberek találkozása azonban nem lehet felszabadító.

Ez csak „szabad” és „független” emberek találkozásakor jön létre, ahol mindkét félnél rendelkezésre állnak összekapcsolódásra képes „szabad vegyértékek”.

 

Hogyan lehet elérni a belső szabadságot?

 

A harag szinte mindenkit érint, mindenkinek vannak kisebb nagyobb sérelmei, így sokakat érdekelhet, hogyan lehet megszabadulni a haragtól, sérelmeinktől?

A válasz egyszerű: megbocsátással

A megbocsátás viszont ennél jóval nehezebb. Nemcsak a már véget ért, hanem működő párkapcsolatok esetén is komoly nehézséget okoz.

 

Miért nehéz megbocsátani?

 

Van, akinek azért nem megy, mert attól fél, ha megbocsát, akkor  újra és újra sebezhetővé válik.

Ilyen például a megcsalás problémája. Sok nő érzi úgy, ha megbocsát, akkor mintegy „felhatalmazza” a másikat, hogy újra és újra félrelépjen következmények nélkül.

 

Másoknak pedig azért, mert nem tanulta meg, mert nem rendelkezik a megbocsátás képességével, csupán azzal a gyerekkorban jól működő stratégiával, mint a duzzogás, a harag, vagy dühkitörés.  Ami azonban a kisgyerekkorban – ahol minden a gyerekkor „túléléséről” szól- működik, az felnőtt életben nem feltétlenül hatékony.

 

Mi a megoldás?

 

A haragot, a bennünk lévő sérelmeket egyetlen dolog űzheti el, az pedig a hajlandóság, hogy lemondunk róla.

Nem az számít, hogy meg tudunk-e bocsátani a másiknak, hanem, hogy akarjuk-e tovább cipelni ezt a terhet.

 

Az a kérdés, hogy szeretjük- önmagunkat annyira, hogy elengedjük a harag érzését?

 

A harag az egyik leglélekrombolóbb érzés, ami legalább két embert érint.

Szeretjük azt hinni, hogy a másik a rossz, és mindezt, hogy morálisan alátámaszthassuk, gyűjtögetjük a másik rossz tulajdonságait, hibáit. Ez némi kielégülést okoz, de ez csak a felszín.

 

Az emberi kapcsolatokban ugyanis nem azon van a hangsúly, hogy ki hibázott, hanem hogy megtudják-e oldani együtt.

Ami valamikor megtörtént, az elmúlt, azon már nem tudsz változtatni, azon viszont igen, hogy mit kezdesz vele.

 

A megbocsátás nem a másikról szól, hanem rólad.

„A harag azt öli meg, aki haragszik, nem pedig az „úgynevezett” ellenséget.” (Dr. David R. Hawwkins)

 

Ha szeretnél megbocsátani, ha szeretnéd megtanulni az elengedés technikáját, jelentkezz be coachingra  ITT .

 

 

 

Forrás: Dr. David R. Hawkins, Elengedés c. könyv