Hogyan készülj az ünnepekre anélkül, hogy kikészülnél?

Azt látom, hogy az év vége a munkahelyeken, az ünnepekre való készülődés otthon, évről évre egyre nagyobb hajszává válik. Mintha ebben az utolsó pár hétben kellene mindazt az el nem végzett munkát, mindazt a meg nem élt örömöt, minden olyan találkozást, és minden olyan pillanatot bepótolni, amit egész évben elmulasztottunk. Kötelező jelleggel megy a versenyfutás az idővel, rohanás, törekvés a minden fronton történő helytállásra, és a különböző elvárásoknak mindenáron való megfelelésre.

 

időgazdálkodás, időtervezés, időmenedzsment

 

Mit tehetünk, hogy ne csússzunk szét ebben az őrült forgatagban?

 

A megoldás a tervezésben, és a szervezésben rejlik.

Az életed szervezése a te döntésed, a te felelősséged. Ha nem szervezed meg az életedet, akkor az „élet” megszervezi helyetted, amivel nem biztos, hogy elégedett leszel.

 

Lépések, melyek megkönnyíthetik az életed az elkövetkező napokban

 

➡ Tervezd meg a feladatokat!

Szánj rá időt, és írj egy listát a teendőidről! Számolj a napi munkáddal, a magánéleti feladatokkal (háztartás, család), előre megbeszélt időpontokkal (fodrász, orvos) és egyéb elintézendőkkel!

 

➡ Tegyél különbséget a fontos és sürgős között!

A sürgősséget onnan ismered fel, hogy azt mindig valami külső nyomás eredményezi, szinte mindig frusztrációt okoz, és nem feltétlen szolgálja a te céljaidat. Az igazán fontos dolgok viszont mindig közelebb visznek az elérendő célodhoz. Priorizáláskor figyelj arra, hogy ne sétálj bele a sürgősség csapdájába! Tartsd szem előtt azt a mondást, miszerint „a fontos dolgok ritkán sürgősek, és a sürgős dolgok ritkán fontosak”!

 

  • Azokat a feladatokat, amelyek sürgősek, és fontosak is, azonnal végezd el! (pl, asztalfoglalás az étterembe, ajándék színházjegy foglalása) Ha az “azonnaliság elvét” alkalmazod, a halogatást elkerülöd, így a kis feladatból nem lesz nagy. Ezzel időt takarítasz, és megkíméled magad a fölösleges stressztől.
  • A sürgős, de nem fontos feladatok elvégzését bízd rá másra!
    Tudom, sokan vagyunk, akik azt hisszük magunkról, hogy „mindent mi tudunk legjobban”, és nehezen engedjük ki a gyeplőt a kezünkből. Viszont ahhoz, hogy ne essünk szét teljesen, fontos megtanulni leosztani feladatokat. Nem egyszerű, vezetőknek is külön tanítják a delegálás képességét.  A megoldás a gyakorlás, és ez az időszak épp alkalmas arra, hogy el is kezd!
  • A nem fontos és nem sürgős feladatokat szelektáld ki! Az időrabló tevékenységeknek most nincs itt az ideje.

➡Koncentrálj a fontos feladatokra! Tervezd be őket, rendelj hozzájuk határidőt,

Becsüld meg, hogy az egyes feladatok elvégzéséhez mennyi időre van szükség. Tervezz be tartalékidőt az előre nem látható dolgokra, eseményekre.

Fontos, hogy mindig a nagy dolgokat tervezd be előbb, és azok köré az apróbbakat! A következő videóból megérted ennek a fontosságát.

 


➡Kezd el a betervezett feladatokat megvalósítani! Egyszerre csak egy dologra koncentrálj!

 

➡A tökéletes helyett alkalmazd az elég jó elvét! A túlságosan nagy rend helyett elégedj meg a renddel, a makulátlanra vasalt asztalterítő helyett a vasalt terítővel, amelyen elfér néhány gyűrődés.

 

➡Mindennap, mielőtt hozzá látsz a napi feladataidhoz, nyugodtan hangolódj rá! Megengedhet magadnak a nyugalmat, hiszen mindent megterveztél.

 

➡Nap végén pedig nézd át, hogy haladtál a feladatokkal! Jutalmazd meg magad egy vállveregetéssel, dicsérő szavakkal, egy pohár borral mindazokért, amiket megvalósítottál! Kezdd az ünneplést önmagad megünneplésével!

 

➡Ha pedig valamivel elmaradtál, akkor tervezz újra! Add meg magadnak az újratervezés lehetőségét, és szabadságát!

 

Gyakran előforduló szervezési hibák az ünnepi rohanásban, melyeket mindenképpen kerülj el:

 

  • Tele zsúfolod a napodat teendőkkel.
  • Rosszul méred fel az időszükségletet.
  • Nem számolsz váratlan eseményekkel, teendőkkel.
  • Nem a fontos dolgoknak csinálsz először helyet.
  • Halogatod (akár az utolsó napra) a túl nagynak tűnő, vagy „nemszeretem” feladatokat.

Ha pedig érdekel, hogy az időhöz való viszonyulásunk hogyan hat a személyes,(pszichológiai értelemben vett) jól-létünkre, arról itt olvashatsz egy korábbi bejegyzésemben:

https://www.tudatosvallalkozok.hu/az-ido-ertek-gazdalkodj-vele-okosan-megmutatom-hogyan/

 

Ha úgy érzed, folyamatosan rohansz, nem tudod jól beosztani az idődet, megszervezni az életedet, akkor fordulj hozzám bizalommal. Ha csak kérdezni, érdeklődni szeretnél, tedd meg bátran a lenti gombra kattintva!

 

ÉRDEKLŐDÖM

 

Felhasznált források:

Lothar Seiwert: Időmenedzsment

Katrin Greber és Renate Freisler: Stresszkezelési tréninggyakorlatok

Az idő érték, gazdálkodj vele okosan! Megmutatom, hogyan…

Semmi újat nem mondok azzal, hogy felgyorsult világban élünk. Ömlik ránk a rengeteg információ, egymást érik a feldolgozásra váró impulzusok. Naponta tapasztaljuk, hogy semmire nincs időnk, és mint ujjaink közül a homokszemek, peregnek az életünkből az értékes percek, órák, napok, évek.

 

“Ebben az életben nem létezik olyan tett vagy erő, amellyel akárcsak  egyetlen további pillanathoz juthatnánk, és nincs semmi, ami lehetővé tenné, hogy visszaszerezzük az eltékozolt időt. Ha egyszer az idő elmúlt, örökre elmúlt.”- Philip Zimbardo

 

Az idő az élet, ráadásul véges, nem lehet megvásárolni, elraktározni, vagy éppen megsokszorozni. Napjainkra szinte a legértékesebb kinccsé, hiánya pedig  a leggyakoribb stressz-forrássá vált. Meglepő, hogy mindezek ellenére, mennyire kevéssé gondoljuk át, hogy hogyan bánunk vele, és mennyire könnyen áldozzuk fel, nem becsülve a valódi értékét.

 

idő, rohanó idő, időgazdálkodás

 

“Nincs időm!” „Erre én most nem érek rá!” „ Siessünk!” „ Mindig késésben vagyok!” – Neked is ismerősek ezek?

Ha ezek lettek a mindennapi mantráid, és mindezekre hivatkozva folyamatos cselekvésben, valamit „csinálásban” vagy, miközben nem jut a figyelmedből másoknak, a párodnak, a gyerekednek, a barátoknak, és pláne nem önmagadnak, akkor feltétlenül olvass tovább.

 

Hova tűnik, mire megy el az idő?

Ha az üzleti életben népszerű időgazdálkodási oldalról szeretném megközelíteni a problémát, akkor a fenti kérdés megválaszolására elsőként azt javasolnám, hogy nézd meg, melyek azok a tevékenységek, amelyek elrabolják az értékes idődet.

Szűrd ki azokat, melyeknek az eredménye nem jelenik meg az életedben, priorizálj, és a fontos dolgokra fektesd a hangsúlyt.

 

Ne dőlj be a sürgősség nyomásának, rengeteg időt tud elvenni az életedből a sürgősség álruhájába bujtatott, de kevésbé fontos dolog. Például amikor éppen csak hazaértél, és a szomszédod „elkap”, mert feltétlenül el akarja mesélni, hogy mit vett a hentesnél, vagy az idős szüleid – munkaidőddel szemernyit sem törődve – “azonnal” el akarják újságolni az általad sosem látott rokon legújabb sztoriját.

Vedd észre, amikor a sürgősnek tűnő dolgok nem fontosak, és saját időd értékességét szem előtt tartva mondj nem-et az időpazarló helyzetekre. (Hogy hogyan mondj nem-et, arról ITT olvashatsz bővebben.)

 

De most nem az időgazdálkodás közgazdasági modelljével szeretnék foglalkozni (talán majd egy másik bejegyzésben), hanem azzal, hogy az időhöz való viszonyulásunk hogyan hat a személyes, (pszichológiai értelemben vett) jól-létünkre.

 

Nem mindegy, mire szánunk időt!

F. Várkonyi Zsuzsa pszichológus Sors és Sérülés c. könyvében találtam a következő ábrára, mely az ébren töltött napi időfelhasználásunk „egészséges” változatát illusztrálja.

 

idő, időgazdálkodás, timemanagement

Zajló idő

Napjaink nagy részét a „zajló idő” teszi ki, ide tartozik minden kívülről érkező feladat,  a család ellátásától a tárgyalások lebonyolításáig, a csekk befizetésétől az ajtó kulcsra zárásáig, a telefonálástól a főzésig rengeteg minden. Az emberek többségének – mivel ezt megszokta – általában nincs ezzel gondja.

Azonban ez csak akkor igaz, ha a fenti ábra arányainak megfelelően elegendő tér (napi 1-2 óra) jut a „magánidő”, és „intim-idő” szeletnek.

 

Magánidő

Az az idő, amit önmagunkkal, befelé figyelve töltünk, feldolgozva a napi élményeket, és ebbe belefér a rágódás, a bosszankodás, a tervezgetés, és az álmodozás egyaránt. Ezt megtehetjük utazás, főzés, zuhanyozás, vagy bármilyen egyéb rutintevékenység közben, vagy az elalvás előtti percekben. F. Várkonyi Zsuzsa a “csigaházunkban” eltöltött időnek nevezi ezt, ami talán nem is szorul további magyarázatra.

 

Probléma lehet, hogy a folyamatosan elfoglalt emberek kevés figyelmet szánnak erre a szeletre, nem akarnak önmagukkal foglalkozni, folyamatos feladatmegoldásban vannak, és egyszerűen képtelenek kikapcsolni.

Nem figyelnek az érzéseikre, észre sem veszik, ha szoronganak, és hogy mitől, annak főleg nincsenek a tudatában. Esténként fáradtan zuhannak az ágyba, kihagyva a “mentális emésztgetést”.

Mivel nagy teljesítményre képesek, a munkájukban rendszerint megbecsült és fontos munkaerők, amiből ugyan erőt meríthetnek, de a teljes kimerülést, a kiégést ritkán sikerül elkerülniük.

 

Intim-idő

Azok az órák tartoznak, melyet kifejezetten az „együttlét öröméért” töltünk együtt, jellemzően a párunkkal, gyerekünkkel, családtagjainkkal, barátainkkal, számunkra fontos, szeretett emberekkel.

A gyerek kikérdezése a másnapi leckéből nem, de a vele való társasozás intim-időnek számít. Intim-idő lehet a beszélgetés, a közös séta, vagy éppen szerelmeskedés a párunkkal, a közös családi ebédek, vagy egy csajos buli a barátnőkkel.

Az intim-időben eltöltött percek, órák alapjaiban határozzák meg a kapcsolataid szorosságát, a szeretetteliségét, a kölcsönösségét, a biztonságosságát, azaz MINŐSÉGÉT.

 

Mit tehetsz, hogy jobban bánj az idővel, azaz az életeddel?

A fent bemutatott „idősajtot” figyeld meg a saját életedben, vizsgáld meg az arányokat. Ha ez egyes cikkek arányai nem az „egészséges” szintnek megfelelően alakulnak, ha egyes szeleteket elhanyagolsz, vagy éppen túl sok időt töltesz ott, változtass az egészséged, a kapcsolataid, az életed minőségének jobbítása érdekében.

 

Ha egyedül nem megy, ha bizonytalan vagy, mit is is tehetnél, ha szeretnél támogatást, biztatást kapni, a lenti gombra  kattintva tudod velem felvenni a kapcsolatot. Coachinggal, stresszkezelő technikákkal, access bars® kezeléssel tudok hozzájárulni a személyes fejlődésedhez, az életminőséged javulásához.

 

ÉRDEKEL

 

 

Forrás:

F. Várkonyi Zsuzsa: Sors és sérülés c. könyv (239-241.oldal)

Philip Zimbardo-John Boyd: Időparadoxon c. könyv (33.oldal)

 

 

Nincs időd a boldogságra?

„Az a képességünk, hogy rekonstruáljuk a múltat, értelmezzük a jelent, és megkomponáljuk a jövőt, erőt ad nekünk ahhoz, hogy boldogok legyünk. Csak az időt kell rááldoznunk.”

 

boldogság, idő, énidő

 

Nos, az időfaktor az, amit sokan figyelmen kívül hagynak.  Nem találkoztam még olyan emberrel, aki ne említette volna meg a boldogságot, amikor a személyes vágyakról, célokról, alapértékekről kérdeztem. Ennek ellenére, csak kevesen hajlandóak időt szánni rá. A soha véget nem érő feladatlisták mellett már „nem jut idő” a boldogságra. Ha úgy tetszik a boldogság napjainkban nem prioritás.

 

Hogyan lehetséges ez?

 

Aki foglalkozott már időmenedzsmenttel, tudja, hogy a prioritásainkat két tényező alapján határozzuk meg, az egyik a fontosság, a másik pedig a sürgősség. Ennek megfelelően a tevékenységeinket 4 kategóriába sorolhatjuk:

 

  • Fontos és sürgős
  • Nem fontos, de sürgős
  • Fontos, de nem sürgős
  • Nem fontos, és nem sürgős

Általában elmondható, hogy a sürgős feladatok, tevékenységek előnyt élveznek, és a tevékenységi listáink tetejére kerülnek, akár fontosak, akár nem. A boldogság pedig általában (felmérések, és saját ügyfél-tapasztalatom szerint is) a fontos, de nem sürgős kategóriába esik, tehát nem prioritás.

 

Nincs én-idő! Nem engedélyezzük magunknak.

 

Már kisgyerekként megtanultuk, hogy „előbb a tanulás, aztán a játék”, felnőttként pedig tudjuk, és megéljük, hogy „előbb a munka, aztán a szórakozás”. Ezzel a hozzáállással szinte természetes, hogy akkor érezzük magunkat produktívnak, ha az időnk  nagy részét munkával töltjük. Sőt az is előfordulhat, hogy egyeseknél a boldogság (mint élvezet), bűnnek számít, mint diéta idején a csokoládé.

Így aztán a személyes boldogságunk a nap teendők listáján legalulra kerül, kipipálatlanul. Évente maximum 2 hét „boldogságot” adunk magunknak, nyaraláskor. Ez azonban kevés, és nem is tartós.

 

stressz, énidő, boldogság

 

„Az idő, amelyet élvezettel vesztegetünk el, nem elvesztegetett idő.” –Bertrand Russel

 

Ahhoz, hogy értékes, elégedett életet éljünk, napi szinten meg kell élni a boldogságot.

Sonja Lyubomorsky „hogyan legyünk boldogok” című könyvében 12 módszert határozott meg, mellyel emelhetjük a boldogságszintünket.Ezek a következők:

 

1. Hála kifejezése

2. Múlton való rágódás kiiktatása

3. Megbocsájtás.

4. Kedves cselekedetek

5. Kapcsolataink ápolás

6. Flow élményre törekvés

7. Élet örömeinek az élvezete

8. Meditálás

9. Optimizmus

10. Jövőre vonatkozó stratégiák kidolgozása

11. Életcélok megvalósítása

12.Testünk karbantartása, sportolás

 

Szánjunk ezekre időt, integráljuk a mindennapjainkba, tegyük prioritássá. Legyünk tudatosak és nyitottak, hogy képesek legyünk a boldogság megélésére.

 

Ha mindehhez támogatásra van szükséged, ITT tudsz elérni! 🙂

 

 

 

Forrás:

Philip Zimbardo-John Boyd: Időparadoxon