Hogyan készülj az ünnepekre anélkül, hogy kikészülnél?

Azt látom, hogy az év vége a munkahelyeken, az ünnepekre való készülődés otthon, évről évre egyre nagyobb hajszává válik. Mintha ebben az utolsó pár hétben kellene mindazt az el nem végzett munkát, mindazt a meg nem élt örömöt, minden olyan találkozást, és minden olyan pillanatot bepótolni, amit egész évben elmulasztottunk. Kötelező jelleggel megy a versenyfutás az idővel, rohanás, törekvés a minden fronton történő helytállásra, és a különböző elvárásoknak mindenáron való megfelelésre.

 

időgazdálkodás, időtervezés, időmenedzsment

 

Mit tehetünk, hogy ne csússzunk szét ebben az őrült forgatagban?

 

A megoldás a tervezésben, és a szervezésben rejlik.

Az életed szervezése a te döntésed, a te felelősséged. Ha nem szervezed meg az életedet, akkor az „élet” megszervezi helyetted, amivel nem biztos, hogy elégedett leszel.

 

Lépések, melyek megkönnyíthetik az életed az elkövetkező napokban

 

➡ Tervezd meg a feladatokat!

Szánj rá időt, és írj egy listát a teendőidről! Számolj a napi munkáddal, a magánéleti feladatokkal (háztartás, család), előre megbeszélt időpontokkal (fodrász, orvos) és egyéb elintézendőkkel!

 

➡ Tegyél különbséget a fontos és sürgős között!

A sürgősséget onnan ismered fel, hogy azt mindig valami külső nyomás eredményezi, szinte mindig frusztrációt okoz, és nem feltétlen szolgálja a te céljaidat. Az igazán fontos dolgok viszont mindig közelebb visznek az elérendő célodhoz. Priorizáláskor figyelj arra, hogy ne sétálj bele a sürgősség csapdájába! Tartsd szem előtt azt a mondást, miszerint „a fontos dolgok ritkán sürgősek, és a sürgős dolgok ritkán fontosak”!

 

  • Azokat a feladatokat, amelyek sürgősek, és fontosak is, azonnal végezd el! (pl, asztalfoglalás az étterembe, ajándék színházjegy foglalása) Ha az “azonnaliság elvét” alkalmazod, a halogatást elkerülöd, így a kis feladatból nem lesz nagy. Ezzel időt takarítasz, és megkíméled magad a fölösleges stressztől.
  • A sürgős, de nem fontos feladatok elvégzését bízd rá másra!
    Tudom, sokan vagyunk, akik azt hisszük magunkról, hogy „mindent mi tudunk legjobban”, és nehezen engedjük ki a gyeplőt a kezünkből. Viszont ahhoz, hogy ne essünk szét teljesen, fontos megtanulni leosztani feladatokat. Nem egyszerű, vezetőknek is külön tanítják a delegálás képességét.  A megoldás a gyakorlás, és ez az időszak épp alkalmas arra, hogy el is kezd!
  • A nem fontos és nem sürgős feladatokat szelektáld ki! Az időrabló tevékenységeknek most nincs itt az ideje.

➡Koncentrálj a fontos feladatokra! Tervezd be őket, rendelj hozzájuk határidőt,

Becsüld meg, hogy az egyes feladatok elvégzéséhez mennyi időre van szükség. Tervezz be tartalékidőt az előre nem látható dolgokra, eseményekre.

Fontos, hogy mindig a nagy dolgokat tervezd be előbb, és azok köré az apróbbakat! A következő videóból megérted ennek a fontosságát.

 


➡Kezd el a betervezett feladatokat megvalósítani! Egyszerre csak egy dologra koncentrálj!

 

➡A tökéletes helyett alkalmazd az elég jó elvét! A túlságosan nagy rend helyett elégedj meg a renddel, a makulátlanra vasalt asztalterítő helyett a vasalt terítővel, amelyen elfér néhány gyűrődés.

 

➡Mindennap, mielőtt hozzá látsz a napi feladataidhoz, nyugodtan hangolódj rá! Megengedhet magadnak a nyugalmat, hiszen mindent megterveztél.

 

➡Nap végén pedig nézd át, hogy haladtál a feladatokkal! Jutalmazd meg magad egy vállveregetéssel, dicsérő szavakkal, egy pohár borral mindazokért, amiket megvalósítottál! Kezdd az ünneplést önmagad megünneplésével!

 

➡Ha pedig valamivel elmaradtál, akkor tervezz újra! Add meg magadnak az újratervezés lehetőségét, és szabadságát!

 

Gyakran előforduló szervezési hibák az ünnepi rohanásban, melyeket mindenképpen kerülj el:

 

  • Tele zsúfolod a napodat teendőkkel.
  • Rosszul méred fel az időszükségletet.
  • Nem számolsz váratlan eseményekkel, teendőkkel.
  • Nem a fontos dolgoknak csinálsz először helyet.
  • Halogatod (akár az utolsó napra) a túl nagynak tűnő, vagy „nemszeretem” feladatokat.

Ha pedig érdekel, hogy az időhöz való viszonyulásunk hogyan hat a személyes,(pszichológiai értelemben vett) jól-létünkre, arról itt olvashatsz egy korábbi bejegyzésemben:

https://www.tudatosvallalkozok.hu/az-ido-ertek-gazdalkodj-vele-okosan-megmutatom-hogyan/

 

Ha úgy érzed, folyamatosan rohansz, nem tudod jól beosztani az idődet, megszervezni az életedet, akkor fordulj hozzám bizalommal. Ha csak kérdezni, érdeklődni szeretnél, tedd meg bátran a lenti gombra kattintva!

 

ÉRDEKLŐDÖM

 

Felhasznált források:

Lothar Seiwert: Időmenedzsment

Katrin Greber és Renate Freisler: Stresszkezelési tréninggyakorlatok

Szokásaink

Az életünket szinte észrevétlenül alakítják, szervezik a szokásaink. Olyan automatikus viselkedések ezek, amelyek tanulás útján jönnek létre, az ismétlés által erősödnek. Anélkül veszik át az irányítást, hogy tudnánk róla. Ezt a bizonyos „robotpilóta” üzemmódot az agyunk minden, számára ismerősnek vélt helyzetben bekapcsolja, azért, hogy megkönnyítse az életünket.

 

szokások, stresszhelyzet, viselkedés, változtatás, új szokások

 

A gondolkodás nélküli rutinnak köszönhetően képesek vagyunk csukott szemmel fogat mosni, autóvezetés közben beszélgetni, vagy email írás közben a gyerek csokis száját megtörölni.

Segítenek abban, hogy minél könnyebben, minél kisebb erőfeszítéssel, ha úgy tetszik, kevesebb fájdalommal oldjunk meg helyzeteket, hogy az minél előbb jó érzésekkel töltsön el minket. Leegyszerűsítve, a szokásaink azért vannak, hogy jól érezzük magunkat.

 

De a szokásaink ellenünk is fordulhatnak. Rövidtávon ugyan örömet, megkönnyebbülést okoznak, de egy idő után érezhetővé válik a negatív hatásuk.  Ők azok a bizonyos „rossz”szokásaink, amelyek többnyire stresszhelyzetben aktiválódnak, mint például idegesség esetén a körömrágás, vagy a rosszkedvet elűző iszogatás, shoppingolás, szorongásoldó dohányzás. De ilyen rossz szokás a harag káromkodással való kifejezése, a tehetetlenség, vagy mások bántalmazásában megnyilvánuló intolerancia.

 

Hogyan lehet a szokásainkon változtatni?

 

Látszólag egyszerűen, hiszen mindössze egy cselekvést le kell lecserélni egy másikra, és azt ismételve – az agyunk csodálatos működésére rábízva – automatikus beidegződéssé tenni. Állítólag, ha 21 napon keresztül gyakoroljuk az új viselkedést, akkor elindultunk a változás útján, azaz elsajátítottuk az új szokást. 120 nap után pedig már az új ösvényt is kitapostuk, melynek eredményeképpen a régi szokás már stresszhelyzetben sem lép működésbe.

 

Az egyszerűség ellenére miért nehéz mégis a viselkedésünk megváltoztatása?

 

Egyrészt azért, mert biológia szükségletünk az állandóság, nem a változásra, hanem a változatlanságra vagyunk „behuzalozva”. Az úgynevezett „öröm-elv” alapján viselkedünk, keressük azt, ami örömet okoz, és kerüljük mindazt, ami fájdalommal jár.  Mivel a csoki örömet okoz, az edzés meg fáj, nem kérdés, hogy egy nehéz nap után melyiket választjuk.

 

Másrészt azért is nehéz, mert nincs egy általános, titkos recept, ami mindenki számára meghozza a gyors változást. Egy nem kívánatos szokástól megválni csak egyénileg, személyre szabott „munkával” lehet, hiszen mindenkinél más működik. Mindez a tapasztalási folyamat időt, energiát, kitartást, elköteleződést igényel. Sajnos itt sincs királyi út, és a kanyarokat ritkán lehet levágni.

 

Azért van néhány mankó, ami kapaszkodót adhat.

 

  • ➡ Első lépésként válaszd ki a szokást, vagy viselkedésmintát, amit szeretnél megváltoztatni.

  • ➡ Ismerkedj meg a lecserélendő szokással. Figyeld meg, hogy a legutóbbi 3-5 alkalommal milyen helyzetben, mikor, hol, hogyan zajlott az adott szokásos cselekvés? Mit tettél, hogyan érezted magad előtte, hogyan érezted magad utána, mi volt a „jutalmad”, amit bezsebeltél az adott szokás által? Mi az valódi szükségleted, ami kielégült a szokás által?

  • ➡ Harmadik lépés a kísérletezés a helyettesítésre.Találj alternatívákat a sóvárgás, a felmerülő szükséglet kielégítésére. Ha például én csokira vágyom, akkor az „édesség utáni vágyam” általában sikeresen tudom kezelni egy alma elfogyasztásával, sőt egy forró, fűszeres-illatos teával is. Mert a megfigyeléseimnek köszönhetően felismertem, hogy nálam a csoki evés az „önkényeztetésről” szól, hogy fontos vagyok, hogy törődésre, odafigyelésre méltó vagyok.

  • ➡ Negyedik lépés a tervezés. Konkrét célokat, lépéseket, és határidőket érdemes megfogalmazni. Például, ha notórius késő vagy, akkor célként megfogalmazhatod, hogy a következő héten pontosan fogsz érkezni a találkozóidra/megbeszélt programokra. Érdemes  leírni, és a megfogalmazásánál törekedj pozitív célok kitűzésére, pl. „nem fogok késni” helyett, „pontosan fogok érkezni a találkozóimra, ami javítja a kapcsolataimat,  és ezáltal  az életminőségemet.”   A cselekvési terv elkészítésénél írd össze azokat a konkrét lépéseket, melyek segítenek abban, hogy pontosan tudj érkezni az adott napi találkozóra.

Fontos, hogy ne egyszerre akarj nagy változást elérni. Kis lépésekkel, kis „győzelmekkel” kezdj. Ha sikerült megcsinálni, akkor azt ünnepeld meg.

 

Hogy ne veszítsd el a lendületed, hogy ne add fel idő előtt, keress támogatókat, akik lelki támaszként jelen vannak a szokásmegváltoztató folyamatban. Lehet egy családtag, barátnő, vagy egy segítőszakember, egy coach, aki biztat, erősít, szurkol neked, és veled örül. Ha engem választanál, a lenti gombra kattintva tudod felvenni velem a kapcsolatot.

 

ÉRDEKLŐDÖM

 

 

Csapdák a kommunikációban: “De nekem van igazam!?”

Van egy közeli hozzátartozóm, aki megértésre, együttérzésre vágyva előszeretettel osztja meg velem a kellemetlenül megélt történeteit, mások által okozott sérelmeit, konfliktusait, mert abból van neki bőven. De kinek nincs?

Emberek vagyunk, kapcsolódunk, és ahol egynél több ember van, ott bármikor lehet vélemény-, és nézeteltérés. Szóval nem is lenne ebben semmi különleges, ha nem fejeződne be minden egyes alkalommal a monológja „de ugye igazam van” , vagy „szerinted is nekem van igazam, ugye” kérdéssel.

 

 

 

A rokoni gesztus szerinti a válasz egyértelműen azt mondatná velem, hogy „persze, teljesen igazad van”, és ezt meg is teszem. Megteszem akkor,  amikor olyan információk, és tények birtokában vagyok, amelyek alátámasztják azt.

Egyéb esetben meg hümmögök, vagy egy jól irányzott, „te hogy látod, szerinted igazad  volt?” kérdéssel kikerülöm a személyes állásfoglalást.

 

De kinek van igaza?

Ha nem ellenőrizhető adatokról, vagy tényekről (mint például mennyi az idő, vagy mikor volt a mohácsi csata) van szó, akkor erre a kérdésre a válasz: mindenkinek, és senkinek.

Mert a saját  szemüvegén keresztül nézve mindenki a saját valóságát, a saját igazát látja.

 

Ezért a kérdés valójában nem az, hogy kinek van igaza, hanem hogy „miért fontos, hogy igazam legyen?”,  valamint „hogyan tudunk együttműködni” annak érdekében, hogy megtaláljuk a mindkettőnk számára elfogadható „igazságot”, hogy aztán mindkettőnknek igaza lehessen.

 

Amikor nézőpontok ütköznek

Amikor konfliktus lép fel, akkor az adott helyzetben különböző módon viselkedünk személyiségünktől, neveltetésünktől, szokásainktól függően. Gyakran nem értjük a másik gondolkodását, reakcióját.  Általában, ha elvi szinte el is fogadjuk a másik különbözőségét, a lelkünk mélyén ezt  igen csak nehezen tudjuk megtenni.

 

konfliktuskezelés, kommunikáció, vita

 

“Mit tegyen a másik’ helyett “mit tehetnék én”?

Amikor számon kérjük, hogy a másik miért nem képes hozzánk hasonlóan gondolkodni, „miért nem képes engedni” , miért kell mindig a végsőkig ragaszkodni a saját igazához,  akkor érdemes önvizsgálatot is tartani. Önmagunktól megkérdezni, vajon én képes vagyok az ő fejével gondolkodni, képes vagyok engedni, és el tudom-e fogadni, ha nem nekem van igazam?

 

Feszültséggel terhelt helyzetben, az önvédelemre koncentrálva, ritkán jut eszünkbe, hogy mit tehetek én a konfliktus okozta ráncok kisimításáért.

Szintén önvédelemből könnyebb azt gondolni hogy én látom reálisan a helyzetet, én viselkedek helyesen, én vagyok a normális, és a  másik pedig nem. Ezzel csak az a probléma, hogy a másik is pontosan ugyanezt gondolja.

 

Amikor mindkét fél mereven ragaszkodik az álláspontjához, akkor beleragadnak egy olyan kommunikációs csapdába, amely a kapcsolatot „háborús övezetté” alakítja.

 

Megoldást szeretnél?

 

Ha azt veszed észre, hogy minden esetben ragaszkodsz ahhoz, hogy neked legyen igazad, ha túl sok konfliktus terheli a kapcsolataidat, ha úgy érzed, hogy nem értenek meg mások, illetve te nem érted őket, akkor érdemes a kommunikációdat, illetve a konfliktuskezelési készségedet fejleszteni.

Coachinggal, és egyéb fejlesztő módszerekkel tudlak a változás, az életed jobbításának útján kísérni. A szolgáltatásaimról ITT, rólam pedig ITT tudsz tájékozódni.

 

 

ÉRDEKLŐDÖM

 

 

Hogyan küzdj meg rugalmasan a nehézségekkel?

A környezetemben sokan panaszkodnak a kedvezőtlen körülményekre, mint életüket nehezítő tényezőre, akadályra, mely gátolja őket abban, hogy sikeresnek, boldognak érezzék magukat. Ugyanakkor sokan vannak olyanok is, akik a kihívást jelentő élethelyzetekhez, stresszhelyzetekhez is képesek alkalmazkodni, és megküzdeni a változásokkal.

A két képet – majdnem napra pontosan – egy év eltéréssel készítettem.

alkalmazkodóképesség, megküzdés, reziliencia, coaching, önismeret

A kis lila krókuszok  nem csupán a tavasz hírnökeként dobogtatják meg a szívem. A bennük rejlő erő, vitalitás az, ami leginkább megérint. A törékenységük mögött rejlő szívósság, akár a szélsőséges körülményekhez való alkalmazkodás képessége tiszteletet ébreszt bennem. Lehet hó, fagy, napsütés, eső, vagy kiszikkadt talaj, ez a kis növény február végén, március elején megküzdve az éppen aktuális nehézségekkel, igent mond az életre. Ebben rejlik számomra a krókuszok igazi „szépsége”, mely megörökítést kívánt.

 

Csodálatra méltó a növényvilágnak (a krókuszon kívül számos “szívós”növény is létezik) ez a “túlélő” képessége. De mi emberek is képesek vagyunk a hatékony megküzdésre, a változékony, sokszor viszontagságos környezeti hatásokhoz való  sikeres alkalmazkodásra.

A szakirodalom ezt a képességet rezilienciának, rugalmas alkalmazkodóképességnek nevezi.

 

A reziliencia segít abban, hogy amikor az életedben felborul az egyensúly, akkor rövid idő alatt megtalálod az új egyensúlyi állapotodat, és visszaállítod az életedben a harmóniát.

 

Ha most úgy érzed, te nem rendelkezel ezzel a képességgel, van számodra egy jó hírem!

 

A reziliencia, mint minden képesség tanulható, és fejleszthető!

 

A pozitív pszichológiából származik a„tanult sikeresség” fogalma, melybe beletartozik a rezilienciára való képesség, mint az életben való boldogulás képessége, akár nehezített pályán is.

 

Nem arról van szó, hogy aki reziliens, őt elkerüli a kudarc, a stressz, fájdalom, vagy a veszteség, hanem arról, hogy azokra képes más, akár több nézőpontból is rátekinteni, és tudatosan, az adott helyzetnek megfelelő új viselkedésmintát kialakítani, továbbá visszatalálni az egyensúlyi állapotába.

 

Hogyan legyél reziliens, mint a krókusz?

 

  1. 🌸 A múlton való rágódás, vagy a jövő miatti aggódás helyett válaszd a jelent, vedd észre a jelene pillanatait. A jelentudatosság fejleszthető a mindfullness népszerű technikájával!
  2. 🌸 Nézd meg más nézőpontból is a téged érő eseményeket, fogadd el, hogy mások máshogy látnak dolgokat, és újraértelmezve, más perspektívába helyezve reagálj rá rugalmasan!
  3. 🌸 Kerüld az erős érzelmi impulzusokból, különösen a haragból, indulatból, félelemből megszülető válaszokat!
  4. 🌸 Fontosabb döntések meghozatalára adj/kérj elegendő időt magadnak, a gyors döntés helyett „aludj rá egyet”!
  5. 🌸 Ismerd fel, tudatosítsd, az erősségeidet, gyengeségeidet, értékeld és fogadd el a pozitív, és negatív tulajdonságaidat!
  6. 🌸 Élj aktívan, légy kezdeményező, tűzz ki  elérhető jövőbeni célokat!
  7. 🌸 Magabiztosan fordulj a jövő felé, bízva abban, hogy képes vagy az életed hatékony irányítására!
  8. 🌸 Ápold a meglévő társas kapcsolataidat, és építs újakat!

Reziliens emberként  a magabiztosság, optimizmus mellett jellemző lesz rád még a kitartás, elszántság, önértékelés és önelfogadás. Érett személyiségként tisztában leszel a saját képességeiddel, a fejlesztendő területeiddel. A saját erőforrásaid mellett képes leszel használni a környezeted támogató és megtartó erejét.

 

Amennyiben a reziliens személlyé válásodhoz segítségre van szükséged, coachinggal, és acces bars kezeléssel tudlak támogatni.

 

ÉRDEKEL

 

 

Felhasznált irodalom:

Kádár Annamária: Mesepszichológia

Szicsek Margit: Reziliencia a segítő munkájában (ppt)

 

Hogyan találj több értelmet az életedben? Tippek!

 

A boldog életnek 3 szintje létezik a pozitív pszichológia szerint.

 

Az életörömön, élvezeteken alapuló kellemes élet, a flow-élményt kereső elkötelezett élet, és az életcélokra, értékekre, készségekre épülő értelmes élet egyensúlya biztosítja a minőségi életet, az egyéni jól-létet, és rugalmas alkalmazkodóképességet (reziliencia) az élet kihívásaival szemben.

 

boldogság, stressz, értelmes élet

 

A mindennapi  nehézségekkel, a stresszt okozó helyzetekkel való megküzdés során azonban könnyen felborulhat a belső egyensúlyunk.

A kimerülés gyakori, lelki szintű jelei a céltalanság, a kilátástalanság, az értelmetlenség érzése.

Az élet értelmetlenségétől való félelem, melyet a pszichológiában egzisztenciális félelemnek neveznek ,tovább fokozza a szorongást.

Idáig azonban nem muszáj eljutni!

 

Az életednek te magad adhatsz értelmet.

 

Bármilyen cél értelmessé teheti az életedet, amelyik örömteli tevékenységet kínál számodra ,és persze elég vonzó ahhoz, hogy  hajlandó legyél energiát fektetni bele, figyelmet fordítani rá, és elmélyedni benne.

Ha egy ilyen célért elszánt lépéseket teszel, akkor a harmónia, a belső egyensúly állapota uralkodik el benned.

 

A céltudatosság, az elszántság, és a harmónia együtt képes értelmet adni az életednek.

 

Ha pedig értelmet találsz az életedben, az segít feléleszteni, és fenntartani a motivációdat nehezebb helyzetekben is. Sőt az egészségedre, az életkilátásaidra is jótékony hatást gyakorol.

Több, mint 9.000 felnőttet vizsgálva kutatók megállapították, hogy azoknál, akik a saját életükben sok értelmet találtak, a halálozási arány 30 %-kal csökkent.

 

Tippek, hogyan találj több értelmet az életedbe:

 

 💡 Önvizsgálat során találd meg a válaszaidat!

  • Ki vagy?
  • Mi a feladatod?
  • Mik az erősségeid, készségeid?
  • Miben vagy tehetséges?
  • Mik a fontosak az életedben?
  • Mik a céljaid, vízióid?

 💡 Találd meg a legfontosabb értékeidet!

Az értékek azok, amik az adott pillanatban fontosak,természetesek, értékesek, és értelmesek számodra. Az értékeid segítenek a stressz átalakításában, a nehézségek könnyedebb megélésében.

Éld az életed az értékeid mentén, de legyél nyitott, és befogadó a környezeted értékeit illetően is!

 

 💡 Bármit is teszel, azt tedd teljes odaadással, odafigyeléssel!

Legyen az egy fontos projekt, vagy egy szimpla mosogatás, ettől az adott  tevékenység minősége is javul.

 

„Ne tégy semmit félig, különben többet veszítesz, mint amennyit bármikor is bepótolhatsz!”

/Louis  Armstrong/

 

Élvezd teljes átéléssel, ami csinálsz! Gyaloglás közben érezd meg a virágok illatát, halld meg a madarak csicsergését! 😀

 

 💡 Gondolkodj hosszabb időtávban!

Mi az, amire büszke lennél, amiről szívesen beszélnél 80 éves korodban?

 

 💡 Gyakorold a hálát!

Ne merüljön ez ki egy egyszerű „köszönöm”-ben, hanem írd le, vagy esetleg mondd el a párodnak, barátnődnek, kollegádnak

 

Ha úgy érzed, nehezen boldogulsz a mindennapok nehézségeivel, a stresszel, ha tehetetlennek érzed magad, és reménytelennek a helyzetet, gyere el  stressz-szelídítő coachingra!

 

Neked is jár az örömteli, harmonikus élet, de ezért neked is tenned kell!

 

ÉRDEKEL

 

 

Forrás:

 

Katrin Greber és Renate Freister: Stresszkezelési tréninggyakorlatok c. könyv

Csíkszentmihályi Mihály: Flow/Az áramlat c. könyv

Kelly McGonigal: A stressz napos oldala

Hogyan lehet hasznunkra a stressz?

A stressz nem született velünk, a „stresszelés” tanult viselkedésminta.

 

A stresszhez kapcsolódó meggyőződéseink határozzák meg, hogyan érezzünk, viselkedjünk, és gondolkodjunk stresszhelyzetben.

Ezeket a meggyőződéseket, hiedelmeket mi magunk alakítottuk ki kora gyerekkorunkban.

A szüleink, neveltetésünk, környezetünk hatására, a látott minták, és tapasztalataink alapján kisgyermekként megtanultuk, hogy mit jelent nekünk a stressz, melyet aztán az agyunk jól el is raktározott.

 

Bár Selye János stressz-kutató már a 70-es években kétféle stresszről, a distressznek nevezett negatív stresszről, és az eustressznek elnevezett pozitív stresszről beszélt, a köztudatban a stressz ártalmas, és elkerülendő jelenségként van jelen.

Ha csak rágondolunk a stresszre, nyugtalanságot érzünk.

 

Akik szerint a stressz káros, többnyire arra összpontosítanak, hogy a stresszes érzéseiktől megszabaduljanak.

 

A stressz forrására már nem tudnak figyelmet és energiát fordítani, ezért inkább kikerülik azokat a helyzeteket,embereket, feladatokat, melyek a stresszt okozzák.

Ezzel  gondolkodással az a gond, hogy a mögötte rejlő hiedelemnek megfelelően látják az életüket, és önmagunkat is, és mindent, ami stresszel jár,  problémának gondolnak.

 

Ha stresszt élnek  meg a munkahelyükön, akkor gond van a munkájukkal, ha stresszt élnek meg  a párkapcsolatukban, akkor a kapcsolattal van a gond, ha szülőként élnek meg stresszt, akkor úgy érzik, valamit nem jól csinálnak, és így tovább.

 

Úgy élik meg a stresszes helyzeteket, hogy valami baj van velük, és a stresszt saját hiányosságuknak élik meg.

Ez további frusztrációt , akár reményvesztettséget okoz.

 

A stressz az életünk velejárója.

 

Nem tudjuk teljesen kizárni az életünkből, de ha máshogy tekintünk rá, máshogy viszonyulunk hozzá, akkor könnyebben együtt élünk
vele.

stressz, pozitív stressz, negatív stressz. hiedelmek

A stressznek is van „napos oldala”

 

Bármennyire is hihetetlen, a stressz hasznunkra is lehet.

 

  1.  ➡ A stressz energiát ad, segít szembenézni a kihívásokkal

Nagyobb stressz esetén, amikor szó szerint a túlélésért küzdünk, természetes, hogy működésbe lép  a „harcolj, vagy menekülj” ősi ösztön. Óriási energiák szabadulnak fel ilyenkor, és hatalmas erővel is képes felruházni az embert.

Ha anya vagy, akkor talán már te is megtapasztaltad azt a hihetetlen, szinte már hisztérikus erőt, amikor a gyerekedet kell megóvni egy balesettől, vagy ölbe kapva rohanni vele orvoshoz, vagy éjjel-nappal virrasztani mellette, ha szükséges.

A stresszhormonok (adrenalin, kortizol) hatására nemcsak a testünk, hanem az agyunk is nagyobb teljesítményre képes, jobban összpontosítunk, éberek leszünk.

Motivációnk (adrenalin, dopamin hatására) szárnyakat kap, megteszünk korábban halogatott lépéseket.

Aki rendszeresen az utolsó pillanatra hagyja a határidős feladatokat, vagy éppen szerelmes, jól ismeri ezt az érzést. Az „izgalom és élvezet” néven is emlegetik ezt a stressz reakciót.

 

Amikor a stresszhelyzet nem annyira fenyegető, akkor „harcolj, vagy menekülj” reakció helyett  a szervezetünk  a „kihívásra adott stressz válasszal”  reagál.

Ebben az esetben is a nő testi erő, az összpontosítás képessége, de nincs mögötte félelem.

Hatására nő az önbizalom, csúcsteljesítményt, flow-állapotot eredményez.

 

  1.  ➡ A stressz növeli az összetartozás érzését

A stressz-reakció nemcsak energetizál, hanem másokhoz való kapcsolódásra is ösztönöz. Az adrenalin  mellett oxitocin nevezetű hormon is keletkezik, amit „öleléshormonnak” is neveznek. Az oxitocin növeli az empátiát,hatására jobban megbízunk másokban, gondoskodunk róluk, sőt még a bátorságot is növeli. Tompítja a félelmi reakciót az agyban, és elnyomja a menekülés, vagy lefagyás ösztönét.

Amikor valami rossz történik, például egy buszbaleset, és neked nyomban a gyereked, a barátod jut eszedbe, akkor ez a stresszreakció lép életbe. Vagy ha főnököd nem korrekt a kollegáddal, és te meg akarod óvni, kiállsz mellette, szintén ennek a stressz válasznak köszönhető.

 

  1.  ➡ A stressz segít a tanulásban

A stresszre adott válasz végén az agyunk még újraszövi a szálakat,hogy tanuljon az élményből , és elraktározza az eseményeket. Az agyunkba vésődik, és felkészít arra, hogy legközelebb hogyan kezeljünk hasonló helyzeteket. Ebből mi annyit veszünk észre, hogy kavarognak bennünk az érzelmek, és meg akarjuk találni az értelmét a történteknek.

 

Kutatások szerint, akik hisznek abban, hogy a stressz hasznos is lehet, képesek proaktív módon megküzdeni a stresszel.

 

Lépéseket tesznek, hogy kezeljék a stressz forrását, és megpróbálják a legjobbat kihozni a helyzetből, megpróbálnak lehetőségként rátekinteni.

Mindez magabiztosabbá teszi őket, mert érzik, tudják, hogy képesek kezelni a kihívásokat, a stresszesebb, nehezebb helyzeteket.

 

Ha úgy érzed, egyedül nem boldogulsz a mindennapi stresszel, válaszd a STRESSZ-SZELÍDÍTŐ COACHINGOT!

 

 

 

Forrás:

Antony Fedrigotti: Stresszkezelés

Kelly mcGonigal: A stressz napos oldala

Hogyan mondj nemet?

Minden olyan helyzetben, amikor NEM-et szeretnél mondani egy kérésre, egy ajánlatra, mert az nem egyezik a szándékaiddal, az érdekeiddel, a vágyaiddal, és mégsem teszed, akkor a belső szabadságodra, az önállóságodra, a személyiségedre mondasz nemet.

 

A  NEM-et mondás különösen akkor nehéz, ha tekintélyszeméllyel (főnököddel, szüleiddel, hivatali személyekkel) állsz szemben, ha alá-, fölérendeltségi viszonyban vagytok.

De egyenrangú kapcsolatokban (barátság, párkapcsolat) is előfordul, hogy automatikusan IGEN-T mondasz, mert nem akarod megbántani a másikat, nem akarsz neki csalódást okozni, vagy éppen megsajnálod. Igent mondasz akkor is, ha biztosan tudod, hogy bánni fogod.

 

“A türelemnek is vannak határai. Ha túlzásba viszed, gyávasággá változik.” /G. Jackson/

 

Nem-et mondás lépései, stressz

 

Bármikor előfordulhat, hogy egy mérlegelés nélkül kimondott IGEN-nel NEM-et mondasz egy fontosabb, értékesebb dologra.

Például. amikor a főnököd  a munkaidőd lejárta előtt pár perccel szeretne veled beszélni az éppen futó projektről, miközben te sietnél az oviba/suliba, hogy megnézd a gyermeked ünnepi szereplését.

 

Mi teszel ebben a helyzetben?

 

Nem lepődöm meg, ha a főnöki utasításnak eleget téve éppen lemaradsz a gyereked szerepléséről, és a szíved szakad meg, miközben a csalódottságtól zokogó gyermekedet próbálod megnyugtatni.

Ilyen, vagy ehhez hasonló szituáció mindannyiunkkal előfordul, előfordulhat.

 

A kérdés csak az, hogy mennyire gyakori, hogy a “kötelességtudó” IGEN-nel éppen azokat bántod meg, akiket legjobban szeretsz, hogy azokra az értékeidre mondasz nemet, amire legkevésbé szeretnél.

Kérdés, hogy önmagadat megerőszakolva milyen gyakran teszel meg olyan dolgokat, amiket nem szeretnél, vagy milyen gyakran követsz olyan szabályokat, utasításokat, amiben nem hiszel, csak azért mert nem tudsz, nem mersz nemet mondani.

 

A rendszeresen elfojtott, kimondatlanul maradó NEM-nek  ára van, szorongást, stresszt, de akár állandóan fennálló rossz közérzetet okozhat.

 

Mit tegyél, hogy ez ne így legyen?

 

Tanulj meg NEM-et mondani! Annál könnyebben fog menni, minél többször gyakorlod. 🙂

 

Hogyan mondj nemet könnyen, mások megbántása nélkül, és úgy, hogy megértsék?

 

Adj magadnak időt!

Ha túl gyorsan reagálsz, könnyen előfordul, hogy igent mondasz akkor is, ha inkább nem-et mondanál. Valahányszor megkérnek valamire, mondhatod a következőt:

„Átgondolom, hogy megoldható-e, kérek egy kis időt!”

„Utánanézek a dolgaimnak, és máris visszatérünk rá.”

 

“Egy szöget szokással lehet helyettesíteni.” /Dr. Erasmus/

Gyakorold be a saját időkérő mondataidat annyira, hogy szokássá váljanak. Ezzel lecserélheted az automatikus IGEN-eket.

 

Az így nyert  idő alatt át tudod gondolni:

    • hogy tényleg meg akarod-e tenni, vagy csak a „megfelelési kényszer” lépett működésbe.
    • hogy ha megteszed, akkor miről kell lemondanod.
    • hogy mennyi energiát kell bele fektetni.
    • hogy mit nyersz vele.
    • hogy milyen következményei lesznek, ha nemet mondasz.
    • és hogyan érzed magad, ha elvállalod.

 

Légy határozott!

Merd kimondani egyértelműen a NEM-et! „Ne haragudj, de ezt most NEM vállalhatom be.”

Lehet, hogy a konfrontáció ijesztő, de nem feltétlenül rossz dolog. A határozott, egyenes, és őszinte beszéd akár még jót is tehet a kapcsolatnak. A határozottság mellett természetesen légy udvarias!

 

Ne magyarázkodj!

A hosszú, bonyolult magyarázkodás közben eltűnhet a NEM-ed, másrészt csak önmagad megnyugtatására szolgál.
Légy egyszerű, világos, és gyors:” Sajnálom, de most nem tudom veled tölteni a hétvégét!” , vagy “Szívesen megtenném, de most nem fog menni.”

 

Ne indokolj!

Nem kötelező, és nem is szükséges indokolni a NEM-edet. Jogod van a visszautasításhoz.

J.Renardot idézve:

” Az az ember valóban szabad, aki ürügy nélkül tud visszautasítani meghívást.”

 

Ne a személyre, hanem a kérésre mondj nemet!

Egy randi meghívás esetén a “nem vagy az esetem” helyett válassz személyeskedés nélküli, kevésbé bántó  nemleges válaszokat, például „sajnos már van másik programom”.

 

Javasolj egy jó alternatívát!

Különösen jó megoldás lehet ez a munkahelyi NEM-eknél, hiszen a munkahelyünk megőrzésétől függ a megélhetésünk, a létünk.

“Ma már nem tudom megcsinálni, de holnap be tudok jönni korábban.”

 

Alkalmazd a „törött lemez” technikát!

Ha nem fogadják el a NEM-emedet, és próbálnak meggyőzni, akkor az akadozó lemezhez hasonlóan újra és újra ismételd: “Nem fogok tudni segíteni.”

 

Fontos, hogy a NEM-et mondás nem az önzőségről,a dacról, és az empátia hiányáról szól.
Sokkal inkább szól a saját határaid meghúzásáról, az önbecsülésedről, az emberi méltóságodról, a kiegyensúlyozott életedről.

 

Jó gyakorlást!  Stressz-mentes életet kívánok neked!

Ha gyakran gondot okoz a NEM-et mondás, gyere el coachingra, nézzük meg az akadályokat, és találjuk meg együtt a harmonikusabb élethez vezető megoldást.

 

 

JELENTKEZEM

 

Miért nem tudsz NEM-et mondani?

A mindennapokban rád zúduló, gyakran túlzó elvárások hatalmas terhet raknak rád a magánéletben, és a munka világában egyaránt. Próbálsz mindenhol, mindenkinek megfelelni, képtelen vagy NEM-et mondani, pedig már érzelmileg, és fizikailag is kimerültél.

 

Ha magadra ismertél,feltétlenül olvass tovább!

 

stressz, alkalmazkodás, félelem

 

Hogyan próbálsz mások kedvébe járni?

 

Hagyományos  párkapcsolatra vágyó párkereső nőként bevállalsz egy éjszakás kalandot, mert úgy érzed, neked már csak ez jut,vagy azért, mert  a potenciális pasi szerint ez trendi. Rábólintasz, pedig  egyetlen porcikád, a lelked meg főleg nem kívánja, és jóval több fájdalmat okoz, mint örömöt.

 

Naponta hívod az idős szüleidet, mert ők ragaszkodnak hozzá, és próbálod végtelen türelemmel újra és újra végighallgatni a szokásos panaszáradatot, a kritikát, akkor is, ha nagyon bánt, mert éppen rólad, a párodról, vagy a gyerekeidről szól.

 

Minden vasárnapi ebédnél szótlanul tűröd, hogy az anyósod levegőnek néz, vagy éppen csípős  megjegyzéseket tesz rád. Tűröd, mert mégiscsak a férjed (édes)anyjáról van szó.

 

A főnököd rendszeresen üvöltve dobja vissza a kimutatást, amit már harmadjára dolgoztál át az újabb és újabb szempontjai alapján. Szégyenkezel, vagy éppen dühös vagy, de nekiülsz, túlórázol, pedig tudod, hogy jó szó, köszönet nem jár érte.

 

A kollégád rendszeresen téged kér meg, hogy fejezd be helyette a félbehagyott munkáját, mert neki rohanni kell a gyerekért az oviba, suliba.

 

Lázas vagy, ájulás kerülget, de szótlanul átadod a az ülőhelyed, amikor a “jó karban lévő” nyugdíjas néni felszólít, hogy állj fel, mert Ő az idősebb.

 

Az ilyen, vagy ehhez hasonló méltatlan élethelyzetektől feszültté válsz, szorongsz?

 

Úgy érzed magad, mintha nem is a saját életedet élnéd?

 

Sajnos, igazad van!

 

Ugyanis minden meggyőződés nélküli, megfelelési kényszerből, félelemből született IGEN egy hatalmas NEM önmagadra.

 

Mi az oka, hogy ilyen könnyen tudsz NEM – et mondani önmagadra, másra viszont nem?

 

Miért érzed magad tehetetlennek akkor is, ha tudod, hogy ez egy folyamatos stresszforrás az életedben, ami nemcsak a lelki, hanem a fizikai közérzetedre is káros?

 

A tudatod alatt futó programok miatt, melyek annyira mélyen ott vannak, hogy észre se veszed, amikor  átveszik az irányítást.

A saját igényeiden alapuló önérvényesítő magatartás helyett a folyamatos, „szeretetméltóságra törekvő” magatartást „kényszerítenek” rád.

 

A félelem, és a tanult viselkedésminták korlátoznak abban, hogy NEM- et mondj.

 

Az egyik legősibb félelmünk a kirekesztettségtől, az elutasítástól való félelem, hiszen az őskorban a “falkához tartozás” ténylegesen is a túlélést szolgálta.

 

Ez az ősi program aktivizálódik minden konfliktusos helyzetben ,és  ezt elkerülendő, már kisgyerekként megtanultál néhány „szabályt”. Például azt, hogy, “Szerezz örömet másoknak!”. Ha mások kedvébe jársz, megpróbálod őket boldoggá tenni, ha alkalmazkodsz, tűrsz, akkor minden rendben lesz.

„Jó embernek”, „jó gyereknek”, „jó feleségnek”,  „jó szülőnek”, jó munkatársnak” tartanak, és ha ezt gondolják rólad, akkor úgy érzed, hogy szükség van rád.  Elfogadnak, fontos vagy számukra,akár még szeretnek is, és ez a érzés  eltűnteti a fejed fölül a kirekesztettség, az elutasítás rémét.

 

Viszont azzal, hogy mindenre igent mondasz, marad az örökös feszültség, a rengeteg feladat, a fáradtság, a fásultság, és amikor az erőfeszítéseidet nem értékelik, akkor a megbántottság, a harag.

Innen már csak egy lépés  a „nem vagyok elég jó”, „nem vagyok szerethető” érzése, majd ismét jön elutasítástól való félelem, és már be is zárult a kör. Mások lábtörlőjének érzed magad.

 

Attól ugyanis, hogy mindenre igent mondasz, csak azért, hogy megfelelj túlzó elvárásoknak, hogy ne bánts meg másokat, még nincs garancia rá, hogy mindenki kedvelni, szeretni fog.

Nincs rá garancia, hogy bizalmon, és tiszteleten alapuló kapcsolat lesz közöttetek.

Sőt könnyen előfordulhat, hogy elkezdenek kihasználni, „örökös balekká” válsz.

 

Mit tegyél, hogy ne légy mások lábtörlője?

 

» Határozd meg, kinek a kedvébe akarsz járni!

Nem dől össze a világ, ha mások csalódottak lesznek, vagy megharagszanak rád.

 

» Határozd meg az értékeidet!

Ha tisztában vagy értékeiddel, akkor állíts fel egy rangsort, hogy tudd, mi az, amibe érdemes energiát fektetni.

Ez segítségedre lehet azokban a döntés helyzetekben, amikor IGEN, vagy a NEM között kell választanod.

 

stressz, alkalmazkodás, félelem, elutasítás

» Adj időt magadnak, mielőtt eldöntenéd, hogy IGEN-t, vagy NEM-et mond!

Változtass azon a rögzült szokásodon, hogy mindenre automatikusan igent mondasz, rábólintasz.

 

» Emeld fel a szavad, ha úgy érzed, valaki ki akar használni!

Követelőzés, sértés nélkül, udvariasan mond meg, mire van szükséged hangsúlyozva az érzéseidet.

Ha kereteket szabsz, határokat állítasz fel, kevesebb stresszt fogsz átélni.

 

A következő bejegyzésben azt is megtudhatod,  hogyan mond NEM-et!

 

Tartsd kezedben az életed!

 

Ha egyedül nem megy, ITT tudsz hozzám jelentkezni coachingra!

 

Ha túl sok a stressz az életedben, válaszd a 3 alkalmas “stressz-szelídítő” coaching -ot , most szuper kedvezménnyel!

 

Az  INGYENES Coaching Nyílt Hétvégen kipróbálhatod a coachingot! Még 2 napig lehet rá jelentkezni, ne hagyd ki!

 

 

 

 

Forrás:

Amy Morin: 13 dolog, amit mentálisan erős emberek elkerülnek c. könyv

Tari Annamária: Ki a fontos? Én vagy Én? c. könyve